A napokban a Pannon-medence aljzattérképével foglalatoskodtam, mikor már alig vártam, hogy mikor fogok a saját kutatási területemhez érni. Természetesen ahogy Bereczki és tsaival készített cikkben már láttuk, minden egyes aljzattérkép mást mutat, így nehéz volt egyértelműen meghatározni, hogy milyen lehet a valós aljzatmorfológia.
A probléma alapja a következő: a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy tömbjének idős kőzetei között náluk alacsonyabb helyzetben fiatalabb kőzetek foglalnak helyet. Ezzel eddig nincs is semmi gond, hiszen ez elég gyakran előfordul a világon. Ezt okozhatja az, hogy a két hegység közt törésvonalak mélyebb helyzetbe kerültek a fiatalabb kőzetek, esetleg gyűrődés által emelkedtek ki a magaslatok, míg közötte süllyedés történt, vagy akár a köztes anyag erodálhatott is (a szél, a folyók kimosták). Utóbbival az a baj, hogy a hegység elég fiatalon emelkedett ki, nem biztos, hogy lett volna elég idő a kimosásra (ld. Dunkl és tsa). A törésvonalas és a gyűrődéses elméletek már tetszenének, de sajnos a területen elég kevés az olyan fúrás, amely a hegységek anyagát a köztes területen is elérte és az egyetlen szeizmikus szelvény is elég ellentmondásos. Mellékesen jegyzem meg, hogy a vizsgált aljzattérképeken szépen látni, hogy melyik milyen alapadatot használt.
A lényeg, hogy összevetettem az országhatár két oldalán készült gravitációs méréseket (a gravitáció kis mértékű változásai utalhatnak az aljzatmorfológia változásaira), ami nagyon jól passzolnak egymáshoz. Tehát egyre közelebb kerülhetünk a szerkezet megfejtéséhez, alig várom már, hogy összeüljünk a srácokkal és pontot tegyünk az i-re.
