Ezt a bejegyzést igazából azért készítettem, hogy a saját jegyzeteimet elmentsem egy könnyen visszanézhető formában, de hátha bárkinek hasznos és érdekes lesz. Emiatt fontos, hogy tartalmazhat szakmai hibákat, mert sem köves, sem pedig régész nem vagyok. Ezért ha a kedves olvasó pontatlanságokat talál, kérem jelezze, abból én is csak tanulok.
A Magyarhoni Földtani Társulat Közép- és Észak-dunántúli Területi Szervezete 2025. május 16-án rendezte meg Szombathelyen a szakmailag rendkívül érdekes és magas szintű előadóülését, ahol a Földrajzi Tanszék hallgatói is előadhatták a kutatásaikat és meghallgathatták a nagymestereket. Hasznos esemény volt ez nekik, mert itt nem volt cél a kákán a csomó keresése, hanem az egyes előadások után tényleg hasznos kérdéseket kaptak hallgatóink. Gratula nekik az előadásukhoz!
A jegyzeteim nem teljeskörűek, mert időközben távoznom kellett az előadóülésről, de lássuk a hasznos-érdekes részleteket.
Előadóülés
Tari Gábor bemutatta a Rohonci metamorf magkomplexum kialakulását és szerkezetét (a részleteket ld. alább a terepbejárásnál), majd rátért a szerkezet jelntőségére az energia átállás vonatkozásában. Hidrogén térképezést hajtottak végre az osztrák olddalon, mert a kőzet és a szerkezetek mind az anyag létrejötte, mind annak áramlása miatt fontosak. Utólag egyeztettünk vele, ha lennének érdeklődő hallgatók, a projekt folytatható lenne Kőszeg-Rohonc és a Toronyi-perem környékén is.
Lóráth Csanád bányavállalkozó az újraélesztett felsőcsatári bányáról beszélt. Erről a témáról majd bővebben lesz szó a terepbejárást leíró részben. Sokszor kérdezik tőlem érdeklődők, hogy az innen származó kőzet miért ilyen összetett (zöld-szürke-fehér), ő ezt megválaszolta 5 különböző ásvány alkotja. Aktinolit, klorit, epidotit, kvarc, de a leglátványosabb a fehér csomó: albit. A zöldpalák ásványi összetétele és ezáltal a kinézete akár 100 m-rel odébb teljesen más, ami a kissé eltérő alapkőzet (a metamorfózis, átalakulás előtt) miatt van. Emiatt a kőzetnek több altípusa van, amit a fő közetalkotóval adnak meg (nekem épp elég a zöldpala, mint fő kategória). Bozsoknál pl. a klorittartalom magasabb. Mesélt még szerves ásványátalakulásról is: a bányájában lakik egy uhu, aki eleinte akadályozta a bányaművelést, majd dűlőre jutottak: Csanád kialakított egy mesterséges fészket, amit el is foglalt az uhu, ezért ő a bánya másik felén elkezdhette a művelést. Az állat létrehoz egy saját ásványt: tinnunkulit: bagolypisi okozta szerves ásványátalakulás a kőzet felszínén. A terepbejáráson kollégák találtak is erre példát. A bányászott zöldpala óceánaljzati vulkáni kőzetből (mint Hawaii) alakult át kisfokú metamorfózis során. Ha az óceán alján úgynevezetett black smoker is volt az adott helyen, nehézásványok kerültek a kőzetbe, ami antimonittá alakult át. A szintén jellemző szerpentinit szintén az óceán aljáról, de a kéregből (gabbró) alakult át. Ha ez utólag metaszomatizálódott (alkotóelemek cserélődése), talkum jött létre, ami helyenként nikkelt és kobaltot is tartalmaz. Ezeket a bánya mélyművelésű részében bányászták, mert fontos alapanyag (mosóseré talán). A járatlabirintus még megvan, Csanád megígérte, hogy bemehetek majd vele ;-)
A felsőcsatári kőbánya (keresd az uhut)
Kolonits László régész kakukktojásként került a földtani előadóülésre, de mivel a Szent VIddel foglalkozik, nagyon is volt helye köztünk. Említett egy újabb elméletet, miszerint Szent Vid csak egy "átöröklött" névadás. Az őskorban (wikipédia szerint az illír kultúrában) létezett egy Vidasus nevű istenség, aki Silvanushoz volt hasonló (föld-erdő stb). A kápolnadomb az őskorban lakott volt, tehát a kereszténység elterjedésével Vidasus-Vid reform kevésbé viselhette meg a lakosság hitét. Számomra újdonság volt, hogy a hegyen (7200 éve telepedtek meg) Karoling erőd/templom volt (a fele valszeg lesúvadt a nyugati oldalon), ami hazánkban ritkaság: a kápolna előtti téren a kör alakú kis forma a torony nyoma. A középkorban egy erőd volt, aminek a fala máig látszik sáncként, a bejáratát jelöltem is OpenStreetMapen. Ennek a falához kerek tornyok illeszkedtek. 1291-ben rombolták le, mikor III. András visszaszerezte az osztrákok által elfoglalt erősségeket. Az egész település akropolisz rendszerű. Amire azt gondoltam ezidáig, hogy a templomdomb környezetében levő teraszok voltak a település épületének helyet adó földsávok, most kiderült, hogy ez a falon belül volt, itt az urak laktak. A sokkal lejjebb elhelyezkedő teraszokon voltak a köznép lakóházai. Mellékszál: Noszky térképén egy csomó őskori emlék (kohók, sánc, stb) jelölve van. Laci kihasználva a témája iránti lelkes érdeklődést, "hazaszaladt" és hozott is pár 3000 éves szerszámot :-)
Kezemben a 3000 éves baltatok
Az én előadásom a környék domborzatának kialakulásáról szólt, erős hangsúlyt képviseltek az egyes blokok billenései. Szerintem hegylábi felszínfejlődés nem nagyon volt, mert a legfiatalabb lignitek közel párhuzamosak a felszínnel. Kérdés, hogy menyi idős alegfiatalabb lignit? Fiatalnak kell lennie, mert ha a Kőszegi-hegység 9-10 millió éve még 2-3000 m mélyen volt (ld. Csontos et al. 2024) alignitek lerakódása közben kellett kiemelkednie. De akkor nem jön össze, hogy hova került, ami fölötte volt.... Tari Gabor hozzászólásában javasolta Michael Sujan módszerét: Berillium segítségével állapítja meg a lignit közti pannon korát. A szakdolgozóm előadása után kerdezték a Kemeneshát genetikáját. Szerintem egy, a mai Dráva közeli szakaszához hasonló forma lehetett (mindenhol kavics). Majd mivel szerkezetileg preformált (szerintem a kavics is), a folyó bevágódott egy-két szinttel lejjebb. Hordalékkúp-maradványnak szerintem túl távol van minden hegységtől.
A következő előadásokból pár infó-szösszenet: Hencz Matyinak van egy cikke, ami szerint a litéri törés mentén sokasodnak a vulkánok. Szerkezeti preformáltság? Szarvasnál is ez lehetett a helyzet? Vasszentmihályon van szerkezeti elem? A Balatonban levő karbonátok többszörös átalakulásáról, a foszfortartalomról tudtunk meg hasznos infókat Pósfai Mihálytól és Rácz Kornéltól. A vízben pl. az agyagtartalomtól ragad össze a hajunk. Cserny Tibor foglalkozott sokat a tóval. Pl. Cserny et al 2002. szerint az iszap 6 m vastag 0,4 mm/év iszapfelhalmozódás mérhető.
Kázmér Miklós posztere a Savariát ért földrengések és egyéb események időbeliségéről szólt. Még csak lefotóztam, de hamarosan küldi teljes felbontásban :-)
Az este egy laza vacsorával és sörözéssel telt a Kispityerben, ahonnan Pósfai Mihály vezetésével számos érdekes dolgot tudhattunk meg Szombathely bombázásáról, az aranykorairól és egyéb érdekes helyszínekről.
Terepbejárás
A sokszínű zöldpala. Azok a fehér tömbök az albit ásványok
A felsőcsatári zöldpalának alsó kréta bazalt az alapja, ami miocénban metamorfizálódott (alakult át). Pontosabban 15-18 millió éve kárpáti-bádeni korszakban. Ez a Mecsekig nyúló zónával egyidős. Schönlab szivacstűket vizsgált a zónából, korban neki is ez jött ki. Ez az egység (Pennini takaró) az alpi takarórendszer alja. Rohoncon, Rumpersdorfban is megtalálható a kőzet, ott magnetit, hematit van benne. Megfigyeltünk egy érdekes fehér porszerű, büdös anyagot (nem, nem a bagolypisi): epszomit, ami "rohadó" szulfát.
Az a fehér por az epszomit
Az itteni szerpentin gabbróból (kéreg) alakult át, metaszomatózis után talk lett belőle. Ez lencsékben található meg a bánya mógótt, mélyműveléssel fejtették. Az egyik gyűjtött kőzet mintámban figyelhető meg, hogy a szerpentint többféle ásvány alkotja. Az egyik a telepre merőlegesen szálas (antigorit), a másik párhuzamosan (krizotil).
Szerpentinit. Ebben a nézetben függőlegesen álló ásvány az antigorit, a majdnem vízszintesen a krizotil.
Mészcsillámpalát is gyűjtöttem, de hanyag mintagyűjtési dokumentáció miatt azt inkább nem tezsem ide be.
Áthajtottunk a Vas-hegy,.Nagyvilágosra. Itt a szubdukcióhoz köthető kékpalát kerestünk glaukofán, és titanit tartalommal. Hosszas törmelékkalapálás után meg is találtuk, jellemzője, hogy szálas ásványokat tartalmaz.
Kékpala darabkák. Ezek a szubdukciós zónához közel akultak ilyenné.
Ugyanitt, szintén törmelékben a Vas-hegy névadásában ludas magnetites kloritpalát is kikalapáltunk. A magnetit szép háromszögeket alkot (van erre pontos szakkifejezés is).
Magnetites kloritpala (keresd a háromszögeket!)
A hegy környéke a pinkaóvári kora vaskori elit temetkezési helye. Több halomsíros terület található itt. Lidaron tök jól látszik (osztrákoktól letölthető).
A kőszegi-hegységi bejárást Noszky 1947-es térképe alapján végeztük. A Cáki konglomerátum mélytengeri üledék, zagyárak maradványa. Marker értelemben nem követhető, vagyis kisebb foltokban jelenik csak meg. A hegység alatt 10-20 km mélyen bohém masszívum maradványai sejthetők.
A híres cáki konglomerátum. A kavicsforma alkotóelemek zúgtak le régek az óceán aljára.
Pár kőzettani szösszenet: agyagból a metamorfózis után fillit lesz, ha tovább menne a folyamat, csillámpala keletkezne, de ez a Kőszegi-hegységben nincs. Ha homokos az alapanyag kvarcfillit lesz, ha csak homok, kvarcit.
Mészből, márgából mészfillit. Grafitpala: elzáródott, de ez is tengeralji zónából. Magas az eredeti szervesanyag tartalom, ami az elzárás miatt nem tud oxidálódni, megmarad a széntartalma. Elkezdtük keresni a Noszky által jelölt gneiszt. A Szent Vidhez közelebbi jelölésen, egy őskori sánc kőzethalmán meg is találtuk, de ez megmunkált volt. Van esély, hogy valahonnan ideszállították. Nem valószínű, hogy túl messziről. Szintén találtunk bazaltszerű anyagot (Laci szerint malomkő), ami szintén megmunkált. Ezt már messzebbről kellett hozni, viszont erősen mágneses, nem lehet valamilyen kohó-anyag? Meg kell még nézni a völgy túloldalán jelölt gneisz előfordulást. Ha itt is van, már gyanúsabb, hogy nem hozták ide. A kicsit lejjebb talált anyag inkább rózsaszínes kvarcfillit, de van esély, hogy gneisz, megvizsgálják.
Kvarcfillit. Vagy inkább még csak metahomokkő?
Nagy dilemma, hogy hogyan kerül a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy közé egy másik takaró (ausztroalpi) darabkája. Erre vannak elméletek, ami szerint a lecsúszással párhuzamosan létrejön korrugáció, hullámosság. E szerint az egyik ilyenbe beakadt, beragadt egy takaródarab. Nekem kicsit gyanús, hogy minden kelet felé csúszott, ezért szerintem nem ez a helyzet. Koroknai Bakázs kollégám szerint a Vas-hegytől É-ra levő ausztroalpi darabka, ami alacsonyabb pozícióban van, simán miocén bezökkemés, ami mondjuk a Toronyi-perem mentén is megvan (ld. Kovács et al. 2015). Kérdés, hogy ekkor volt még ausztroalpi, ami nem csuszott még le? Ha igaz, a 2 közt a felszínen meg kellene lennie a vetőnek, amit eddig még nem találtak.
Csoportkép: Kovács Gábor, Koroknai Balázs, Rácz Kornél, Bodó Dávid, Unger Zoltán, Varga Gábor, Tari Gábor, Joó Barbara, Tímár Szabolcs, Ádám László, Pósfai Mihály. Fotózott: Kolonits László. Itt már elköszönt: Lóránth Csanád
