HTML

Nyugat-Magyarország, a föld ahol élünk

Vas megye földrajzáról, Vas megye földrajzképzéséről, egy vas megyeitől a földrajzról és a vas megyei földrajzképzésben hallgatóknak számos érdekességről. A korábbi leírás kicsit hivatalosabb: Kutatásaim során Nyugat-Magyarország, konkrétabban Vas megye és a hozzá csatlakozó Őrvidéki terület földrajzi-földtani megismerésével foglalkozom. A konkrét vizsgálatok közben számos olyan érdekességet ismerek meg, amit szívesen megosztok földijeimmel, a terület érdeklődő lakosaival. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

Friss topikok

  • István Gárdonyi: Kedves Gábor! A Gyöngyös-síkról keresgéltem a neten, amikor rátaláltam a blogodra. Sok érdekes dol... (2015.04.26. 13:13) Gyöngyös-Perint, első eredmények

Kettős vulkán Japánban

2022.08.02. 08:57 g-bacsi

Utazzunk Japánba, egy picike szigetre

A Filippínó-tengerben van egy szigetsor Japán közelében, az Izu-szigetek, ami Tokió fennhatósága alá tartozik. 6 falu és 2 város található a területén. Ebben a csoportban helyezkedik el az alábbi műholdképen látható két sziget. A nagy 62 km2, kicsi kb. 3 km2.

hachijo2_eq.jpg

A nagy szigetet Hachijō-jima-nak hívják a picike pedig Hachijō-kojima. A kicsi nem lakott terület, inkább horgászni mennek oda, mert nagyon gazdag az élővilága.
A nagy sziget már kicsit izgalmasabb. Két gyönyörű rétegvulkánból áll. A két vulkán között látható a különbség. Amelyiknek szép egyenletes kúp formája és sima a felszíne van, az hivatalosan is aktív, bár kitöréseket az 1500-as években írtak le utoljára. 500 év a külső erőknek még nem volt elég, hogy jól nekiessenek és láthatóan átalakítsák a formáját. A másik már nem ennyire szerencsés. Őt a külső erők picit jobban megtépáztak, hiszen Kr.e. 1700-ban volt az utolsó aktív időszaka. Azóta az időjárási elemek célpontja. Az eső mély barázdákat vésett a felszínébe, mely miatt létrejött a rovátkolt felszín.

2022-05-04-00_00_2022-05-04-23_59_sentinel-2_l2a_1_true_color.jpg

A két vulkán között helyezkedik el Hachijo városa nagy méretű repülőterével, Tokiótól 287 km-re. Az első hivatalos személy Kr. u. 1156-ban került regisztrálásra ezen a szigeten. Lakossága fogyóban van, sőt öregedő a népessége. Míg 1970-ben 10316 lakosa volt, mára 7128 lelket számlál. Korcsoportonként a 65 év felettiek aránya 40%, 40-65 év közöttiek 32%, 15-39 közöttiek 17% és 15 év alattiak 11%. A foglalkoztatottak közel 70%-a a szolgáltatásban dolgozik. Turisták évente nagy számban járnak ide. Kb. 90.000 fő/év.

hachijoeq_kis.jpg

Varga Nándor

Szólj hozzá!

Címkék: vulkán földrajz távérzékelés Japán külső erők belső erők

Téged is mérnek a földrengésjelzők?

2022.07.08. 17:23 g-bacsi

Hivatalos nevén szeizmográfok mérik a Föld belsejében terjedő rugalmas hullámokat. Ezeket közismerten földrengések hozzák létre oly módon, hogy egy kőzettest eltörik és visszaáll a számára "legkellemesebb" formába. Ezt úgy tudjuk kipróbálni, hogy az asztal szélére teszünk egy vonalzót. A fele lógjon le, és ezt a végét kezdjük el lefelé nyomni. Egy kicsit hagyja magát, vagyis lehajlik. Mikor elengedjük (mintha eltörne a kőzet) visszaugrik az eredeti, vagyis a legkellemesebb formájába, hullámokat keltve. Valahogy így:

A szeizmológusok számára ezek, a földrengés által keltett hullámok az érdekesek. Ezeket gyűjtik, katalogizálják, kiszámolják hol pattant ki, milyen típusú mozgás révén stb. De nem ilyen egyszerű a dolguk, hiszen sok minden más is okoz elváltozásokat a szeizmográf által adott képen, a szeizmogramon. Robbantások, kőzetomlások, villamosok, vagy akár csak ha elsétálunk a szeizmográf mellett. Szerencsére ezek hullámképének más és más formája van, a szakértők egymástól néha könnyebben, néha nehezebben, de el tudják különíteni.

Kedvenc oktatást segítő honlapom, az Iris.edu az alábbi videóban azt mutatja be, hogy különböző hatások milyen nyomot hagynak egy szeizmográfon.

 

Szólj hozzá!

Címkék: földrengés földrajz Geofizika Szeizmológia

Műholdképen a menekültek

2022.07.01. 17:30 g-bacsi

Varga Nándi (immár) kollégám megint kíváncsi lett. És ezt mi szeretjük, mert ha valamire kíváncsi, annak utánajár és az alábbihoz hasonló látványos anyagot rak össze. A szöveg és az ábra is az ő érdeme.

Egy menekülttábor Mianmar (Burma) és Banglades határán
„A rohingyák egy kisebbségi népcsoport, akik régóta Mianmar nyugati partvidékén élnek, azonban a korábbi katonai junta, valamint az ország jelenlegi vezetése sem ismerte el őket állampolgárokként. A túlnyomórészt buddhista országban a muszlim kisebbséghez tartozó rohingyák évtizedek óta jogaiktól megfosztottan, az oktatás lehetősége nélkül, gyakran táborokba zárva élik életüket.” (https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/kik_a_rohingyak)

Alább a terület elhelyezkedése: 

kepkivagas.PNG


Az alábbi, Sentinel-2 műholddal készített képsorozat azt szemlélteti, hogy milyen ütemben növekedett a tábor területe 2017 eleje és 2022 márciusa között. A műholdképeken ábrázolt terület 50 km2, ebből ma kb. 20-25 km2 a tábor területe (jobb oldali kép), mely az egyre növekvő sárga folt képében mutatkozik. A probléma, hogy a felszínen nagyok a talajmozgások, folyamatosak a csuszamlások, főleg az esős évszakok idején rendszeresen maguk alá temetik a tábor egyes részeit ezek a tömegmozgások. A korábbi felvételeken zöld területtel megjelenő növényzet megfogta a talajt, de mára ezt nagyrészt kiirtották, majd beépítették. Ha nincs mi megfogja a talajt, kőzetet, nem marad a helyén. Lecsúszik, ennek okán történnek a folyamatos katasztrófák.

kepkivagas2.PNG

Szólj hozzá!

Címkék: földrajz menekültek távérzékelés

Mi okozza a mágneses teret?

2022.06.24. 09:09 g-bacsi

Kedvenc facebook oldalam, az IRIS Earthquake Science rendszeresen tesz közzé ismeretterjesztő posztokat Földünk működéséről. Ezúttal egy szabadon elérhető Nature cikkre hivatkoznak, melyben azt vizsgálták, hogy mi hozza létre és tartja fenn a Föld mágneses terét.

Persze-persze, mindenki tudja, hogy a külső mag folyékony vasának áramlásai. No de ezt az áramlást, vajon mi hozza létre? A cikkben több dolgot vizsgálnak és elemeznek, melyeket az alábbi ábra mutatja be.

  • 277173836_10160373820929974_1139444172286444073_n.png

Forrás: Landeau és tsai. 2022.

  • A Föld folyamatosan hőt ad le, vagyis hűl. A Föld hőjét a belső mag adja, tehát az is hűl. Belső erők földrajza órán tanítom, hogy a külső és a belső mag közti legfontosabb különbség, hogy a belső magban az óriási hőmérsékletet ellensúlyozza a hatalmas nyomás, emiatt nem tud olvadt állapotba kerülni. A külső magban ez a nyomás már kisebb, hiszen távolabb vagyunk a Föld közepétől, kevesebb kőzet "nyomja". Itt már ki tud olvadni a vas. Nos, ha hűl a mag, kisebb nyomás is elegendő ahhoz, hogy szilárd halmazállapotban tartsa a vasat. Emiatt a belső mag növekszik. A könnyebb elemek felemelkednek a külső magban, ami áramlást hoz létre (b ábrarész).
  • Bizonyos könnyű anyagok (fémoxidok) kioldódnak, ezért az adott anyagrész nehezebbé válik a külső magban, lesüllyednek. Ez a süllyedés is áramlást hoz létre (c ábrarész)..
  • Precesszió: a földköpeny és a belső mag más tengely körül forog. E különbség anyagátrendeződést okoz, az anyagátrendeződés más néven áramlás (d ábrarész).
  • Az árapály-jelenség deformálja a Földünket. Furcsa formája a Nap és a Hold gravitációs hatása miatt változtatja formáját, mint ahogy egy vízzel telt lufi teszi, ha mozgatjuk. A folyékony anyaga át kell, hogy rendeződjön, tehát áramlani kezd egyik helyről a másikra  (e ábrarész).

Számítógéppel modellezték, hogy melyik áramlás milyen mágneses teret hoz létre, melyik mennyire játszik szerepet a mágneses tér fenntartásában. Arra következtettek, hogy az elemek kioldódása az, ami legnagyobb valószínűséggel képes fenntartani a ma ismert mágneses teret, ezt a mechanizmust azonban még sokat kell tanulmányozni, hogy teljesen megérthessük.

Szólj hozzá!

Címkék: földrajz mágneses tér Geofizika belső erők

Mit tudnak a műholdképek?

2022.06.17. 10:59 g-bacsi

Szakdolgozóm, Varga Nándi (ELTE geográfus MSc) tökélyre fejlesztette tudását, már ami a műholdképek letöltését és használatát illeti. Most még az államvizsgájára készük, ezért az engedélyével én közlöm egy összehasonlító ábráját, melyen különböző műholdak képét láthatjuk ugyanarról a területről. Omdurman részlete látható a képen. 

osszehasonlitas.jpg

A Landsat műholdcsalád képei bárki által elérhetők, nagy léptékben lehet vele térképezni a felszínborítást, hiszen kivehető, hogy nem a sivatag egységes vörös zínét látjuk, hanem a házak "bekavarnak". A műholdkép neve melletti méret azt jelenti, hogy egy képpont/pixel mekkora területet ábrázol. Ahogy ez műholdról-műholdra egyre kisebb szám lesz, egyre több részletet tudunk kivenni a képekből. Az 50 cm-es felbontásnál igazából már embereket is ki tudnánk szúrni, de természetesen nem ismernénk fel őket :-) (a 2 m-es felbontású kép azért eltérő színű, mert a képhez nem azokat a színeket használta alapanyagként, melyeket akár mi is látunk a szemünkkel)

Nándi Afrikai települések növekedését vizsgálta műholdképek felhasználásával a diplomamunkájában, szakmailag elég magas színvonalon. Kíváncsian várjuk a védését!

Szólj hozzá!

Európa földrengés-veszélyeztetettsége

2022.06.10. 10:56 g-bacsi

Ahogy a georisk facebook oldala felhívta követői figyelmét, elkészült Európa földrengés-veszélyeztetettségének térképe. A jelentés és a kapcsolódó cikkek alapján egy nagyon körültekintő, precíz munka, melyből számos alapadatot elérheővé is tettek. Ilyenek az aktív vetők, szubdukciós zónák, melyeket saját térinformatikai programunkba is behívhatunk és nézegethetünk.

A projekt nagyjából párhuzamosan futott azzal az NKP-projekttel, melynek a Geomega Kft révén magam is részt vettem. Ennek a párhuzamosságnak előnye és hátránya is van: örömteli látni, hogy a kollégáink által megrajzolt magyarországi törésvonalak egy az egyben a szlovén aktív vetők folytatásai. Fáj azonban az ember szíve, hogy hazánk e tekintetben a térképen egy nagy fehér folt: nem használtak magyarországi alapadatokat.

Sebaj, a következő fázisba már bejelentkeztünk, ott már szerepelni fog a mi nevünk is.

Szólj hozzá!

Címkék: földrengés szeizmika Térkép Geofizika szerkezetkutatás Geomega

Porviharok kimutatása a Titánon a Cassini űrszonda távérzékelésével

2018.09.25. 08:59 g-bacsi

Távérzékelést hallgató kollégáknak küldöm eme érdekfeszítő bejegyzést. A Titánról szól, az azt fényképező Cassini űrszondáról, valamint az általa készített anyagok elemzéséről. Ebből derült ki, hogy a Titánon szezonális porviharok jelentkeznek, tehát ha valaki odaindul, készüljön fel erre is ;-) https://www.facebook.com/egenfoldonfoldalatt/posts/662458230804734?__tn__=K-R

Szólj hozzá!

Címkék: világűr földrajz távérzékelés Szaturnusz Titán Cassini ELTE SEK Savaria Földrajzi Tanszék

Nyugat Királynője: kislánytól a nagymamáig

2018.08.22. 09:11 g-bacsi

Idén újra lesz Kutatók Éjszakája (szept. 28.), amire a SEK is gőzerővel készül. Egy interaktív kiállítással a Savaria Földrajzi Tanszék is készül, a rövid kiírás:

A Savaria Földrajzi Tanszék térképtárának és internetes gyűjtemények lapjain keresztül bemutatjuk Szombathely növekedését, fejlődését a 18. századi pár utcás kiterjedéstől napjaink kövérre hízott településéig. A korábbi évszázadok térképein még nagy ugrásokkal haladunk, a mához közeledve szinte évtizedről évtizedre nyomon követhetjük a város változásait. A kiállítást egyaránt ajánljuk az idősebbeknek, kik ráismerhetnek gyermekkoruk Szombathelyére, valamint a fiatalabbaknak akik lakhelye, iskolája nemrég még kukoricaföld volt. A kiállítás interkatív alkalmazásokkal lesz megspékelve.

clipboard01.png

Egy kis ízelítő. Szombathely a 18. században a mapire.eu honlap révén

A lényeg hogy a tanszéken van egy rakás térképünk, amelyen érdekes figyelemmel kísérni hogy évtizedről-évtizedre hogy növekszik a város. Ez a fedősztori. Természetesen a fő cél hogy megmutassuk a nagyközönségnek, hogy mi kutatók mivel is foglalkozunk. Az utóbbi fél évben volt szerencsém belefolyni a térinformatika révén egy kicsit a településföldrajzba. Ebből is bemutatunk majd egy kis ízelítőt, valamint a térinformatika ehhez kapcsolódó vívmányaiból is bemutatunk pár alkalmazást. Ez talán megmozdít az érdeklődőkben valamit a földrajz felé. Akár még hallgatókat is viszontláthatunk majd közülük.

Szólj hozzá!

Címkék: földrajz Szombathely Térkép Nyugat-Magyarország Vas megye Kutatók Éjszakája ELTE SEK Savaria Földrajzi Tanszék

Távérzékelj otthon! Összefoglaló a Global Mappertől

2018.08.22. 08:34 g-bacsi

Global Mapper LiDAR vs PhoDAR összefoglaló

Napjainkban egyre inkább terjedni látszik a fotogrammetria, nem csak csúcs-szakmai körökben, hanem már a modern technológiát kedvelők, földrajzot művelők és főleg az e kettőt magukban ötvöző egyetemi hallgatók közt. Ez ad egy kis munkát a távérzékelés oktatásában is, hiszen alapfeladatunk a technikai lehetőségek bemutatása, jobb esetben ezek elsajátításának elősegítése.

A minap került a kezembe egy közlemény, mely a LiDAR és a fotogrammetriai eljárással készített 3D pontfelhő (újkeletű nevén PhoDAR?) összehasonlítását hivatott elvégezni karsztos területen. Az összehasonlítás meglepően jó eredményt adott: a formák leképezése a két módszerrel nagyon hasonló lett.

A most hivatkozott link egy rövid összefoglalót ad a két módszer előnyeiről és hátrányairól. Angolul persze. Üröm az örömben, hogy a Global Mapper egy fizetős alkalmazás, a kiegészítő LiDAR modul pedig megduplázza a költségeket, de ha már megismerjük a módszert, könnyen rátalálunk az ingyenes lehetőségekre is. Terveim szerint hamarosan segíteni is fogok ebben ;-)

Szólj hozzá!

Címkék: földrajz távérzékelés Geofizika ELTE SEK Savaria Földrajzi Tanszék

Az új kedvenc blogom: világűr, távérzékelés stb.

2018.07.26. 23:19 g-bacsi

Csillagvizsgáló blog

Betojok ezen a blogon. Az utóbbi 5-10 bejegyzése mind érdekes témájú, közérthető és megfelelő hosszúságú volt. Ajánlom mindazoknak, akik nem szakmabeliként érdeklődnek a világűr jelenségei, a világűr kutatásának friss eredményei és a távérzékelés iránt.

És ezek miatt elsősorban a hallgatóimnak is!!

Szólj hozzá!

Címkék: világűr földrajz távérzékelés Geofizika ELTE SEK Savaria Földrajzi Tanszék

süti beállítások módosítása