A 2013-as várgesztesi CETeG után nagy várakozással töltött el a konferenciára készülés, amelyen a doktori kutatásom eredményeit mutattam be. Poszteren a különböző geomorfometriai eredményeket, melyek segítségével kimutattam a mélyen fekvő rétegek geometriájával összefüggő felszíni jelenségeket. Az előadásomban ezen eredményekből levont tektonikai következtetéseket terveztem bemutatni, de sajnos a technika ördöge közbeszólt és az előadás elkészülte előtt a számítógépem felmondta a szolgálatot.
Már a konferenciára való utazás is tanulságos volt. Egy autóban utaztunk Fodor Lászlóval, Deák-Kövér Szilviával és Petrik Attilával. Nem csak az odaút során keresztezett tektonikai és geológiai egységeket ismerhettem meg, de számos anekdotával lettem gazdagabb a cseh, szlovák és lengyel kollégákkal kapcsolatban. Természetesen a saját szakmai kérdéseinket is szóba hoztuk, így fel tudtunk vázolni néhány lehetséges jövőbeni kutatási irányt.
- kép
22-én este már megismerkedhettünk a helyi ízekkel, főleg a Zywiec karakteres zamatával. Másnap reggel indultunk az első terepbejárásra, ahol az Orlica-Snieznik dóm metamorf egységeit figyelhettük meg. Főleg gneiszes feltárásokat mutattak, de találkozhattunk metabazalttal, ortogneisszel is. Ezek egyik legfőbb érdekessége, hogy a különböző szintű deformációk eltérő jegyeket hagynak a kőzetekben. Néhány esetben akár 5 különböző deformációs fázist is elkülönítetek, amely néhány kolléga szerint a szabadon szárnyaló fantázia jele. Mutattak kis skálájú gyűrődést az előzetesen foliált kőzetekben (1. kép). Nagy skálájú redőket (2. kép), mindeközben gyönyörködhettünk az üde, hozzánk képest elég későn tavaszodó tájban és a helyi építészet gyöngyszemeiben (3. és 4. kép).
- kép
- kép
- kép
A konferencia első napja plenáris ülésekkel, meghívott előadókkal kezdődött. Piotr Krzywiec társaival közös munkáját a regionális szeizmikus szelvények alapgeológiai kutatásban játszott fontos szerepét hangsúlyozta. A BasinSPAN projekt részét képezte munkájuk, melyek a Mohoig, vagy akár annál mélyebbre is lehatoló szeizmikus szelvényeken alapul. Világszerte számos ilyen projekt létezik, azonban az egyetlen szárazföldi Lengyelországban van. Ezek segítségével a teljes medencékről kapnak képet, átfogóbb képet kapva ezzel a terület geológiájáról. A szelvények nominális mélysége 12 km, de néhány esetben ez alatt is látszódnak érdekes reflexiók.
Pawel Poprawa a palagázban rejlő lehetőséekről beszélt. Lengyelországban kis mennyiségű konvencionális szénhidrogén található, a palagáz és az olajpala viszont kevésbé konvencionális. A helyi ismérvek ismertetése után rátért az USA gazdaságára gyakorolt pozitív hatásra. A tengerentúlon a szénhidrogén-termelés a 2000-es évekig csökkent, majd majd felfedezték a palában rejlő nyersanyag hasznosíthatóságát. Ma az USA gáztermelésének ~40%-át a palagáz, olajtermelésének 6,5% a palaolaj adja. Több szempontot is figyelembe véve vizsgálták az európai kitermelés lehetőségét, például az érettség, geológiai tagoltság és tároló-tényezők tekintetében.
Lukasz Gagala a kéreg-léptékű ékről beszélt, ami a kárpát előtér és a K-Európai masszívum közé ékelődött. Egymáshoz közeli, párhuzamos szelvényeket vizsgált. Szegedi kollégánk, Molnár László a Szeghalom dóm poszt-metamorf deformációit vizsgálta, méghozzá neutron porozitán, elektromos ellenállás és természetes gamma szelvények segítségével. A görbék változásaiból következtetett arra, hogy a területet a következő három deformációs fázis érintette: 1) gyűrődés, 2) takaróképződés, 3) meredek szögő normálvetődések. Petr Spacek cseh kolléga a Nyugat-Kárpátok előterében kimutatott negyedidőszaki oldaleltolódásról beszélt, pontosabban annak földrengés-veszélyéről. A kutatócsoportjuknál szokásos árkolást használtak, ami alapján szeizmikus aktivitásra nyomot nem találtak. A földrengések helyét az EuroMed katalógusból nyerték. Omar Radaideh az én munkámhoz hasonló geomorfometriai vizsgálatokat végzett, kiegészítve műholdképek lineamens-elemzéseivel. Kutatási területe Jordánia volt.
Fodor László a poszt-rift – szin-rift süllyedés kapcsolatáról beszélt. Korábbi álláspont szerint a nagyobb mértékű süllyedésnek a korábbi fázis során kellett volna lezajlania, a Pannon-medencében azonban ez pont fordítva történt. Korábban a szin-rift fázist deformáció-mentesnek vélték, ez azonban ára megdőlni látszik, amit a saját munkásságom is megerősít. 11-8 Ma között a normál-vetők felújulását mutatta ki, valamint regionális süllyedéseket.
- kép
- kép
A konferencia utáni terepbejárás az Orlica és a Snieznik egységek közé ékelődött jura árok volt. Janusz Badura és Marta Rauch vezetésével láthattunk élére állított konglomerátumokat (5. és 6. kép), keresztrétegzett homokkövet (7. kép) és egymásra tolt, függőleges pozícióba került kréta-perm-metamorf egységeket. A konferencia jó hangulatban zajlott, tanulságos volt. Számomra a sok metamorf deformáció legfőbb tanulsága az volt, hogy már értem miért nem értem a Kőszegi-hegység palássága és a szeizmkus szelvényeken megjelenő pennini réteződés geometriájának összefüggését a metamorf magkomplexum fényében. Fontos kiemelni kollégánk, Petrik Attila remek teljesítményét, aki előadásával elnyerte a legjobb fiatal előadói díjat és a vele járó pénzjutalmat. Gratula neki!
- kép
