Geopilsen 2013
Pilsen (Plzeň)
Szeptember 16-19
A konferencia legfőbb témája a cseh–német variszcidák kialakulása, fejlődése, struktúrája stb. A téma nem közvetlenül kapcsolódik a saját kutatásomhoz, ahol a fiatalabb, harmad- és negyedidőszaki formációk geometriáját vizsgálom. Mostanában azonban egyre nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a kutatási területemen az ehhez hasonló vizsgálatoknak, hiszen számos jel enged arra következtetni, hogy az kutatási terület aljzata (ami jórészt szintén variszkuszi), annak morfológiája hatással van a jelenlegi domborzat kialakulására és fejlődésére. A jelenségeket tekintve sok tényező összefüggést mutatott a Pannon-medence geodinamikájával, többek között a kollízió fázisainak laterális eltolódása.
Schulmann előadásában (Relative contribution of tectonic inheritance and far field forces on the building of Paleozoic European crust) összehasonlította a Central Massif és a Cseh Masszívum kialakulását. A kettő közt számos párhuzamot tudott vonni, viszont a teljes egyezést jónéhány lokális eltérés módosította. Keresztszelvényein számos olyan geodinamikai jelenséget, formát mutatott, amelyek vertikális mozgásai alkalmasak lehetnek akár egy Rohonci-ablak szerű képződmény kialakítására is.
Ilyen például egy intrúziószerű benyomulás, mely létrejöttéhez erősen képlékeny kőzet szükséges, viszont a kiemelkedő egységről a nyugat-magyarországihoz hasonló lecsúszó takarók figyelhetők meg.
Hasonlót okoz a Pennini aljzat feltolódása is, e lehetőség ellenőrzésére a már datált kiemelkedés idejében uralkodó feszültségstílust kellene megvizsgálni. A kérdés, hogy lehetett-e a lecsúszó takarók extenziójával párhuzamosan egy ekkora hatású kompresszió? Ez esetben nem csak a Tauern-ablak kollíziója okozta volna a takarók kilökődését, ami merőben új szemlélet lenne.
Szintén példaként hozta fel az általa Marokkóban megfigyelt metamorf komplexumot, ami napjainkban az uralkodóan elfogadott elmélet a Rohonci-ablak kialakulására.
Egyik másik elmélet ellenőrzésére még a takarórendszerek 3D-s modelljét lehetne elkészíteni, ami legalább az esetlegesen elképzelhető folyamatokról adna világosabb képet. Ehhez kiegészítésként az ELGI-s kollégák által végzett magnetotellurikus mérések eredményét is lehetne elemezni. Ők a Kőszegi-hegység alatt egy dómszerű, kis ellenállású összletet mutattak ki. Ez elvileg rétegtani tulajdonság is lehetne, de a vetők mentén felhalmozódott jól vezető üledék is okozhatja, erről nemrég olvastam egy cikket.
Vesela a Tauern-ablakról, illetve annak kőzettani információiról tartott egy előadást, ez azonban a hasonló geodinamikai szituáció ellenére kevésbé illik a témámba.
A konferencia másik, számomra érdekes témaköre a GIS, 3D, 4D köré szerveződött, amiből számos új információt tanulhattam.
Lenka Kociánová egy Irányítottság kezelő modult készített ArcGIS alá, ami az alábbi honlapról elérhet:
is.muni.cz/www/lenka.koc/OATools.html
Gütlerová jelentős cseh geológiai helyszíneket rendezett térinformatikai alkalmazás alá a következő honlapokon:
mapy.geology.cz/geologicke_lokality
Petr Coupek ugyanettől a cégtől az adatrendszerük felépítését ismertette. A metaadat.katalógus fontosságát emelte ki, szerinte erre szükség van ahhoz, hogy a neten megtalálják az adott információt. Ez a következő linkről érhető el:
Ők az ArcGIS 10.0 szerver verziójával dolgoznak és az Inspire rendszert emelte ki, ami egy elfogadott módszer az adatok, térképek neten való publikálására.
Haiko Zumsprekel az Alpok-előtéri medencék felszín alatti potenciálját modellezte. Új adatot a projektben ne hoztak létre, hanem az addig rendelkezésre állókat integrálták egy 3D-s rendszerbe. A célterületek a geotermika, széndioxid és levegő visszasajtolása, valamint a szénhidrogén-előfordulás volt. Az Alpoktól É-ra Lyontól Brnóig a molassz-medencét, míg a déli előtérben a Pó-medencét vizsgálták. Kielemte az előadó, hogy ez egy nemzetközi projekt, amibe szinte minden állam más-més szoftverrel készítette el a saját célterületének modelljét. Az említett alkalmazások: 3D Modeller, gocad, Move. Az általuk felhasznált adatok 2D szeizmika, régi, szkennelt szeizmika és rajzolt szelvények voltak. Ez utóbbi hasznos lehet saját mintaterületen is, ritkán mért területen.
A projekt honlapja a www.geomol.eu.
Dirk Kaufmann többedmagával az Északi-tenger 3D-s modelljét készítette el a GPDN (Geoscientific Potential of the German North See) projekt keretében. Céljuk a tároló kapacitás meghatározása, a petroleum-rendszer modellezése és a geológiai modell elkészítése. Ők gocad felszínek egymásra rakásával hozták létre a modelljüket. Szintén nem végeztek újraértelmezést, de új módszer volt a Delauney-háromszögek optimalizálása. Ahol változékony volt a felszín, több, ahol sima, ott kevesebb pontot hagytak benn. Ezt érdemes lenne tüzetesebben is tanulmányozni. Az egyes felszínek létrehozása utána következő lépés a vetőmodell szerkesztése lesz.
Az előadó kihangsúlyozta, hogy az egymásra pakolt felszínek, szelvény mentén a vetők közelében nem egy vonalat követve törtek meg, hanem teljesen rendszertelenül. Ezt a vető megadásával helyrehozták. További probléma az áthajló felületek okozta átfedés (pl. a területen sűrűn előforduló sótömzsök), itt egyszerűen a legnagyobb felső kiterjedés mentén egy függőleges felülettel egyszerűsítették a testet. Ezek szerint a program a felületek szintjén mégis 2D-s, nem 3.
A projekt honlapja a www.geopotenzial-nordsee.de
Marco Wolf ugyanennek a projektnek a résztvevője, de inkább gyakorlati oldalról közelítette meg a problémát. Sonic és Gamma Ray logokat használt a kőzetfizikai paraméterek megadásához, amiket gocadben használt.
Összességében a konferencia számos újdonságot bemutatott. Mindenképpen hasznos a magunk féle szegény országoknak, mivel Csehországban az itthonihoz képest olcsón szervezték, viszont a németekkel való közös szervezés minőségileg hatalmas információ és tudásgazdagsággal szolgált.
És a végső üzenetük: viszlát a Frankfurt2014-en!
