Nyugat-Magyarország, a föld ahol élünk

Végh Anna hallgatónk a Kemeneshát térségében 27 patak hossz-szelvényét vizsgálta meg, hogy kiderítse, milyen hatások alakították a völgyprofilokat. A kutatás során megerősödött a gyanú, hogy nemcsak a kőzetek típusa és a patakok találkozása, hanem fiatal törésvonalak is befolyásolták a medrek formáját. Ezek a feltételezett törésvonalak a felszínig hatoltak, ami arra utalhat, hogy a földmozgások a közelmúltban is aktívak voltak. A patakprofilok elemzése összhangban volt a korábban térképezett törésvonalakkal, így valószínűsítve a fiatal tektonikus aktivitást.

A hallgató módszere, a tektonikus geomorfológia bizonyítékot nem, csak jelzést adhat az esetleges törésvonalakról és deformációkról. Ahhoz, hogy bizton állíthatjuk a tektonikus aktivitást, geofizikai mérésekre van szükségünk. Egy szeizmikus mérés rugalmas hullámokat képez a földfelszínen (megrezegteti a talajt). EZek a rezgések elindulnak a (fél)tér minden irányába, és a különböző földtani rétegekről visszapattanva újra a földfelszín felé veszik az irányt. A felszínen ezek detektálására sok száz érzékelőt helyezünk el. Az alapján, hogy a visszapattant rengések mikor és milyen erővel érik el az egyes érzékelőket, ki tudjuk rajzolni a Föld mélyében (vagy most éppen sekélyen) elhelyezkedő rétegeket, töréseket.

Egy ilyen mérés első fázisát az ELTE BDPK Kiválósági Alapja támogatta, majd a további, más módszerrel végzett kutatást a Geomega Kft. támogatásával és eszközeivel fogjuk végrehajtani, a tervek szerint június 30. és július 4. között az Alsóújlakot Oszkóval összekötő dózerút mentén. Több típusú mérésre azért van szükség, mert a rugalmas testhullámok mindkét típusának (S és P) lehetőségeit kiaknáznánk. Az S hullám lassabb, ezért részletesebb képet ad, de csak a felszínközeli rétegekről. A P hullám gyorsabban halad a kőzetben, ezért nem lesz olyan részletes a kapott szeizmikus szelvény, azonban mélyebbre tud hatolni. A hullám generálására (jelkeltés) több módszert is alkalmazunk:

• S és P sweep: egy programozott "dallam", mely során változik a leadott frekvencia. Ez bonyolult, egyedi és drága eszköz. Ilyet használnak a nagyobb, szénhidrogénes és geotermikus projektekben, de pár számmal nagyobb méretben (ld. később).
• Kalapács: emberi kalapácsütés, egyetlen rengés keletkezik, mérete a kalapácsoló személy erejétől függ.
• Peg: hasonló a akalpácshoz, de nagyrészt automatikus jelkeltő módszer.

A mérést lelkes önkéntesek és a Geomega Kft. munkatársaival fogjuk végrehajtani. Az önkéntesek közt kollégám (Zentai Zoltán), jelenlegi és volt hallgatóink, rokonaik és középiskolás tanítványaik lesznek. Szükség is lesz a sok emberre, hiszen 1600 mérőeszközt (geofon, ld. alább) fogunk telepíteni és 1600 jelkeltés fog történni. A tervek szerint két csapatban hétfőn és kedden elhelyezzük a mérőeszközöket, szerdán és csütörtökön végezzük a jelkeltést, majd pénteken beszedjük a mérőeszközöket. A munka dandárja, az adatok feldolgozása még csak ezután fog következni, a Geomega Kft munkatársai fogják elkészíteni azokat a szeizmikus szelvényeket, melyeken aztán berajzolhatjuk a törésvonalakat. No, ne szaladjunk előre, nézzük, hogy fog zajlani a terepi munka.. 

Az érzékelőműszerek telepítésének folyamata:

- Pontos navigáció a navigációs táblagépre feltöltött véglegesített geofonhelyszínekhez. A helymeghatározást a hátizsákra szerelt, RTK korrekcióval ellátott, nagy pontosságú külső GNSS antenna biztosítja.
- A helyszín előkészítése: fű és laza talaj eltávolítása.
- Előfúrás a P geofon helyére nagy teljesítményű, akkumulátoros kézifúróval a könnyebb telepítés érdekében (ld. ábra). A különböző talajkörnyezetekhez különböző fúrószárakat használunk, hogy biztosítsuk a pontos illeszkedést.
- Előkapálás az S geofon helyén hagyományos kapával :-)
- A geofonok inicializálása külön-külön táblagépen, amely rögzíti és összekapcsolja a pontos koordinátákat az egyedi geofon azonosítóval, és bekapcsolja az adatrögzítést is.
- Stryde-geofon telepítése az előfúrt és a kikapált lyukba, a geofonok stabilizálása.
- Opcionálisan jelzőzászló elhelyezése vagy vadállatvédelmi szagszórás a geofon közelében.

A mérőműszerek telepítését egyidőben két külön csapatban 3 (előkészítés + kapás + S geofon és GPS) + 2 (P geofon + fúrós) fő fogja végezni. Az érzékelők telepítése júni. 30-án és július 1-én fog történni. A pozíciók, szerepek változhatnak a nap során, mert a fúrós pl. egy nehezebb fizikai munka. A telepítés vezetője Csöndör Ferenc terepi szeizmikus szakember lesz.

A jelkeltés menete:

Jelkeltés 4 méterenként fog történni kis méretű vibró rendszer segítségével. Az eszköz nem az iparban megszokott nagy teljesítményű, több tíz tonnás eszköz, hanem egy sekély mélységű kutatásra alkalmas könnyített jármű, ami hazánkban kizárólag a Geomega Kft. eszköztárában érhető el. Az adott pozícióra való ráállást követően első ízben az S hullám jelkeltés, majd a Peg "ütés" fog megtörténni. Mindkettő megtörténte után a vibró átáll a következő mérési pontra. Ily módon egyirányban végigmérjük a teljes szelvényt, amihez 2-3 ember szükséges. Amint a szelvényen végigértünk, megfordulunk és fordított irányban történik meg ugyanez, de már más eszközökkel. Az S hullám jelforrást átszereljük P hullám jelforrássá, továbbá elővesszük a hagyományos kalapácsunkat. Ezekkel a módszerekkel is végigütjük a teljes szelvényt 4 méterenként. Ehhez már 3-4 fő segítsége szükséges. 

A jelkeltést elkezdjük a mérőeszközök lerakását követően. Amennyiben fennakadás nélkül halad az eszközök telepítése, már kedden délután elindulunk. Jelkeltésre 2 napot, július 2-át és 3-át szánjuk.

Eszközök begyűjtése:

Miután kétszer végigmértük a teljes szelvényt, a geofonokat összegyűjtjük, úgy, hogy az erre alkalmas eszköz segítségével leállítjuk az adatrögzítést. Ehhez a kirakással megegyezően szintén a lehető legtöbb, de minimum 4-4  segéderőre lesz szükség. Ezt követően még mindig csak az eszközök fogják tárolni az adatot, azokat a Geomega Kft. munkatársai a cég telephelyén fogják kiolvasni. Az adatok feldolgozása, értelmezhető szelvénnyé alakítása ezt követően történhet.

Mit várunk a méréstől? 

Ez a kutatás fontos bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy Nyugat-Magyarországon a pleisztocén korban is zajlottak földtani mozgások, amennyiben a valószínűsített törésvonalak a Kemeneshát tetején ülő kavicsos üledéket is deformálták. Az előállt anyagokból, szeizmikus szelvényekből tudományos cikkeket tervezünk írni, továbbá a keletkező adatok szakdolgozat, tudományos diákkörös kutatások alapanyaga lehet.

Tóth Tamás kollégám kezdeményezésére újraélesztettük az agrogeofizikai kutatásainkat a TAKI, újabb nevén HUN-REN ATK Talajtani Intézet kollégáival. Őrbottyánban található egy jó kis telephely, ahol különböző mezőgazdasági, talajtani kísérleteket végeznek. Itt kaptunk lehetőséget mi is a műszereink próbálgatására. Azt vizsgáljuk, hogy a talaj és az altalaj milyen fizikai tulajdonságokkal (elektromos ellenállás, mágneses anomália, gamma sugárzás stb.) rendelkezik, illetve, segítsük ezekkel a pontszerű talajtani adatok térképezését. Legfontosabb haszna ennek a precíziós mezőgazdaságban lesz, ahol a különböző termőhely tulajdonságok alapján tudják tervezni a területek kezelését.

A vizsgálatok alapján megtudjuk, hogy ahol rosszabb a termés, miért rosszabb (anyagminőség, víztartalom, tömörség, humuszhiány stb)? Már csak azt kellene ismernünk, hogy ezek a tulajdonságok milyen hatással vannak a növényekre. Nem tud olyan hatékonyan fotoszintetizálni? Nem köt meg valamilyen anyagot? Ebben segít a SEK Biológiai Tanszékéről Skribanek Anna és Kéri-Schmidthoffer Ildi, akik növénytani vizsgálatokat végeznek.

A kedvünkért vetettek egy parcella kukoricát, ahol korábban egyébként különböző műtrágya-kísérleteket végeztek. Tamás korábban felmérte a terület elektromos ellenállását. Itt kijelöltünk egy hosszanti és egy keresztszelvényt, melyek a korábbi kísérleti parcellák közepén halad keresztül, hiszen ezek korábbi kezelési módját ismerjük, másrészt ezekre állnak rendelkezésre talajtani adatok. A parcellák széleitől és a köztük levő utaktól eltekintve méterenként mértek a csajok különböző növénytani értékeket (magasság, levélszám, levélhossz és -szélesség), és egy frissen beszerzett kütyü segítségével három-három helyen megmérték a levelek néhány paraméterét.

A terület elektromos ellenállása egy megadott mélységig (lila: kicsi, piros: nagy), a bejárt útvonalak (kék vonal) az általuk kirajzolt szelvényekkel, és a területhatárok (piros vonal) a telefonra felvitt OSMAnd térképen.

Mértünk talajhőmérsékletet, mert Tamás korábbi vizsgálatai alapján a talaj hőmérséklete befolyásolja az ellenállás-értéket. A felszínen 32, majd 36, míg 20 cm mélyen állandó 26°C volt. A hosszanti szelvény mentén mértünk egy ellenállásszelvényt, mind HIGH, mind LOW állásban a TAKI CMD Mini 6L műszerével, quaddal vontatva. Fontos volt a mért kukoricasor mellett meghagyni egy védősort, majd a mellette levőt a műszer és a quad szélessége miatt sajnos taposnunk kellett. Ezt kollégáink a következő mérési alkalom előtt majd el is távolítják, takarmány lesz belőle.

Mind a növénytani, mind a geofizikai mérést még 2 alkalomal tervezzük ismételni, meglátjuk, hogy különböző csapadék- és hőmérséklet-viszonyok hatására hogy változnak a növénytani és a geofizikai adatok. Helyi segítőink (Radimszky Laci és fia, Levente) előzetes ismeretekkel is elláttak: a terület közepén kavicsos, durvább a homok, mint máshol. Ez látszik a geofizikán (piros folt) és a növényeken is (satnyák).

Bebizonyítottuk, amit eddig is tudtunk: rossz talajon satnya a növény. Viszont most jön az érdekesség: biológus kollégáink választ keresnek arra is, hogy mi okozza ezt a satnyaságot, illetve, hogy ezt lehet-e pótolni a növénytermesztés során.

Az előtérben a növénytani vizsgálatok, a háttérben pedig a quad-húzta geofizika

Agro-geo-bio-pedo kutatásunk első beszámolóját olvashatták :-)

Ezt a bejegyzést igazából azért készítettem, hogy a saját jegyzeteimet elmentsem egy könnyen visszanézhető formában, de hátha bárkinek hasznos és érdekes lesz. Emiatt fontos, hogy tartalmazhat szakmai hibákat, mert sem köves, sem pedig régész nem vagyok. Ezért ha a kedves olvasó pontatlanságokat talál, kérem jelezze, abból én is csak tanulok.

A Magyarhoni Földtani Társulat Közép- és Észak-dunántúli Területi Szervezete 2025. május 16-án rendezte meg Szombathelyen a szakmailag rendkívül érdekes és magas szintű előadóülését, ahol a Földrajzi Tanszék hallgatói is előadhatták a kutatásaikat és meghallgathatták a nagymestereket. Hasznos esemény volt ez nekik, mert itt nem volt cél a kákán a csomó keresése, hanem az egyes előadások után tényleg hasznos kérdéseket kaptak hallgatóink. Gratula nekik az előadásukhoz!

A jegyzeteim nem teljeskörűek, mert időközben távoznom kellett az előadóülésről, de lássuk a hasznos-érdekes részleteket.

Előadóülés

Tari Gábor bemutatta a Rohonci metamorf magkomplexum kialakulását és szerkezetét (a részleteket ld. alább a terepbejárásnál), majd rátért a szerkezet jelntőségére az energia átállás vonatkozásában. Hidrogén térképezést hajtottak végre az osztrák olddalon, mert a kőzet és a szerkezetek mind az anyag létrejötte, mind annak áramlása miatt fontosak. Utólag egyeztettünk vele, ha lennének érdeklődő hallgatók, a projekt folytatható lenne Kőszeg-Rohonc és a Toronyi-perem környékén is.

Lóráth Csanád bányavállalkozó az újraélesztett felsőcsatári bányáról beszélt. Erről a témáról majd bővebben lesz szó a terepbejárást leíró részben. Sokszor kérdezik tőlem érdeklődők, hogy az innen származó kőzet miért ilyen összetett (zöld-szürke-fehér), ő ezt megválaszolta 5 különböző ásvány alkotja. Aktinolit, klorit, epidotit, kvarc, de a leglátványosabb a fehér csomó: albit. A zöldpalák ásványi összetétele és ezáltal a kinézete akár 100 m-rel odébb teljesen más, ami a kissé eltérő alapkőzet (a metamorfózis, átalakulás előtt) miatt van. Emiatt a kőzetnek több altípusa van, amit a fő közetalkotóval adnak meg (nekem épp elég a zöldpala, mint fő kategória). Bozsoknál pl. a klorittartalom magasabb. Mesélt még szerves ásványátalakulásról is: a bányájában lakik egy uhu, aki eleinte akadályozta a bányaművelést, majd dűlőre jutottak: Csanád kialakított egy mesterséges fészket, amit el is foglalt az uhu, ezért ő a bánya másik felén elkezdhette a művelést. Az állat létrehoz egy saját ásványt: tinnunkulit: bagolypisi okozta szerves ásványátalakulás a kőzet felszínén. A terepbejáráson kollégák találtak is erre példát. A bányászott zöldpala óceánaljzati vulkáni kőzetből (mint Hawaii) alakult át kisfokú metamorfózis során. Ha az óceán alján úgynevezetett black smoker is volt az adott helyen, nehézásványok kerültek a kőzetbe, ami antimonittá alakult át. A szintén jellemző szerpentinit szintén az óceán aljáról, de a kéregből (gabbró) alakult át. Ha ez utólag metaszomatizálódott (alkotóelemek cserélődése), talkum jött létre, ami helyenként nikkelt és kobaltot is tartalmaz. Ezeket a bánya mélyművelésű részében bányászták, mert fontos alapanyag (mosóseré talán). A járatlabirintus még megvan, Csanád megígérte, hogy bemehetek majd vele ;-)

A felsőcsatári kőbánya (keresd az uhut)

Kolonits László régész kakukktojásként került a földtani előadóülésre, de mivel a Szent VIddel foglalkozik, nagyon is volt helye köztünk. Említett egy újabb elméletet, miszerint Szent Vid csak egy "átöröklött" névadás. Az őskorban (wikipédia szerint az illír kultúrában) létezett egy Vidasus nevű istenség, aki Silvanushoz volt hasonló (föld-erdő stb). A kápolnadomb az őskorban lakott volt, tehát a kereszténység elterjedésével Vidasus-Vid reform kevésbé viselhette meg a lakosság hitét. Számomra újdonság volt, hogy a hegyen (7200 éve telepedtek meg) Karoling erőd/templom volt (a fele valszeg lesúvadt a nyugati oldalon), ami hazánkban ritkaság: a kápolna előtti téren a kör alakú kis forma a torony nyoma. A középkorban egy erőd volt, aminek a fala máig látszik sáncként, a bejáratát jelöltem is OpenStreetMapen. Ennek a falához kerek tornyok illeszkedtek. 1291-ben rombolták le, mikor III. András visszaszerezte az osztrákok által elfoglalt erősségeket. Az egész település akropolisz rendszerű. Amire azt gondoltam ezidáig, hogy a templomdomb környezetében levő teraszok voltak a település épületének helyet adó földsávok, most kiderült, hogy ez a falon belül volt, itt az urak laktak. A sokkal lejjebb elhelyezkedő teraszokon voltak a köznép lakóházai. Mellékszál: Noszky térképén egy csomó őskori emlék (kohók, sánc, stb) jelölve van. Laci kihasználva a témája iránti lelkes érdeklődést, "hazaszaladt" és hozott is pár 3000 éves szerszámot :-)

Kezemben a 3000 éves baltatok

Az én előadásom a környék domborzatának kialakulásáról szólt, erős hangsúlyt képviseltek az egyes blokok billenései. Szerintem hegylábi felszínfejlődés nem nagyon volt, mert a legfiatalabb lignitek közel párhuzamosak a felszínnel. Kérdés, hogy menyi idős  alegfiatalabb lignit? Fiatalnak kell lennie, mert ha a Kőszegi-hegység 9-10 millió éve még 2-3000 m mélyen volt (ld. Csontos et al. 2024) alignitek lerakódása közben kellett kiemelkednie. De akkor nem jön össze, hogy hova került, ami fölötte volt.... Tari Gabor hozzászólásában javasolta Michael Sujan módszerét: Berillium segítségével állapítja meg a lignit közti pannon korát. A szakdolgozóm előadása után kerdezték a Kemeneshát genetikáját. Szerintem egy, a mai Dráva közeli szakaszához hasonló forma lehetett (mindenhol kavics). Majd mivel szerkezetileg preformált (szerintem a kavics is), a folyó bevágódott egy-két szinttel lejjebb. Hordalékkúp-maradványnak szerintem túl távol van minden hegységtől. 

A következő előadásokból pár infó-szösszenet: Hencz Matyinak van egy cikke, ami szerint a litéri törés mentén sokasodnak a vulkánok. Szerkezeti preformáltság? Szarvasnál is ez lehetett a helyzet? Vasszentmihályon van szerkezeti elem? A Balatonban levő karbonátok többszörös átalakulásáról, a foszfortartalomról tudtunk meg hasznos infókat Pósfai Mihálytól és Rácz Kornéltól. A vízben pl. az agyagtartalomtól ragad össze a hajunk. Cserny Tibor foglalkozott sokat a tóval. Pl. Cserny et al 2002. szerint az iszap 6 m vastag 0,4 mm/év iszapfelhalmozódás mérhető.

Kázmér Miklós posztere a Savariát ért földrengések és egyéb események időbeliségéről szólt. Még csak lefotóztam, de hamarosan küldi teljes felbontásban :-)

Az este egy laza vacsorával és sörözéssel telt a Kispityerben, ahonnan Pósfai Mihály vezetésével számos érdekes dolgot tudhattunk meg Szombathely bombázásáról, az aranykorairól és egyéb érdekes helyszínekről.

Terepbejárás

A sokszínű zöldpala. Azok a fehér tömbök az albit ásványok

A felsőcsatári zöldpalának alsó kréta bazalt az alapja, ami miocénban metamorfizálódott (alakult át). Pontosabban  15-18 millió éve kárpáti-bádeni korszakban. Ez a Mecsekig nyúló zónával egyidős. Schönlab szivacstűket vizsgált a zónából, korban neki is ez jött ki. Ez az egység (Pennini takaró) az alpi takarórendszer alja. Rohoncon, Rumpersdorfban is megtalálható a kőzet, ott magnetit, hematit van benne. Megfigyeltünk egy érdekes fehér porszerű, büdös anyagot (nem, nem a bagolypisi): epszomit, ami "rohadó" szulfát.

Az a fehér por az epszomit

Az itteni szerpentin gabbróból (kéreg) alakult át, metaszomatózis után talk lett belőle. Ez lencsékben található meg a bánya mógótt, mélyműveléssel fejtették. Az egyik gyűjtött kőzet mintámban figyelhető meg, hogy a szerpentint többféle ásvány alkotja. Az egyik a telepre merőlegesen szálas (antigorit), a másik párhuzamosan (krizotil).

Szerpentinit. Ebben a nézetben függőlegesen álló ásvány az antigorit, a majdnem vízszintesen a krizotil.

Mészcsillámpalát is gyűjtöttem, de hanyag mintagyűjtési dokumentáció miatt azt inkább nem tezsem ide be.

Áthajtottunk a Vas-hegy,.Nagyvilágosra. Itt a szubdukcióhoz köthető kékpalát kerestünk glaukofán, és titanit tartalommal. Hosszas törmelékkalapálás után meg is találtuk, jellemzője, hogy szálas ásványokat tartalmaz.

Kékpala darabkák. Ezek a szubdukciós zónához közel akultak ilyenné.

Ugyanitt, szintén törmelékben a Vas-hegy névadásában ludas magnetites kloritpalát is kikalapáltunk. A magnetit szép háromszögeket alkot (van erre pontos szakkifejezés is).

Magnetites kloritpala (keresd a háromszögeket!)

A hegy környéke a pinkaóvári kora vaskori elit temetkezési helye. Több halomsíros terület található itt. Lidaron tök jól látszik (osztrákoktól letölthető).

A kőszegi-hegységi bejárást Noszky 1947-es térképe alapján végeztük. A Cáki konglomerátum mélytengeri üledék, zagyárak maradványa. Marker értelemben nem követhető, vagyis kisebb foltokban jelenik csak meg. A hegység alatt 10-20 km mélyen bohém masszívum maradványai sejthetők.

A híres cáki konglomerátum. A kavicsforma alkotóelemek zúgtak le régek az óceán aljára.

Pár kőzettani szösszenet: agyagból a metamorfózis után fillit lesz, ha tovább menne a folyamat, csillámpala keletkezne, de ez a Kőszegi-hegységben nincs. Ha homokos az alapanyag kvarcfillit lesz, ha csak homok, kvarcit. 
Mészből, márgából mészfillit. Grafitpala: elzáródott, de ez is tengeralji zónából. Magas az eredeti szervesanyag tartalom, ami az elzárás miatt nem tud oxidálódni, megmarad a széntartalma. Elkezdtük keresni a Noszky által jelölt gneiszt. A Szent Vidhez közelebbi jelölésen, egy őskori sánc kőzethalmán meg is találtuk, de ez megmunkált volt. Van esély, hogy valahonnan ideszállították. Nem valószínű, hogy túl messziről. Szintén találtunk bazaltszerű anyagot (Laci szerint malomkő), ami szintén megmunkált. Ezt már messzebbről kellett hozni, viszont erősen mágneses, nem lehet valamilyen kohó-anyag? Meg kell még nézni a völgy túloldalán jelölt gneisz előfordulást. Ha itt is van, már gyanúsabb, hogy nem hozták ide. A kicsit lejjebb talált anyag inkább rózsaszínes kvarcfillit, de van esély, hogy gneisz, megvizsgálják.

Kvarcfillit. Vagy inkább még csak metahomokkő?

Nagy dilemma, hogy hogyan kerül a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy közé egy másik takaró (ausztroalpi) darabkája. Erre vannak elméletek, ami szerint a lecsúszással párhuzamosan létrejön korrugáció, hullámosság. E szerint az egyik ilyenbe beakadt, beragadt egy takaródarab. Nekem kicsit gyanús, hogy minden kelet felé csúszott, ezért szerintem nem ez a helyzet. Koroknai Bakázs kollégám szerint a Vas-hegytől É-ra levő ausztroalpi darabka, ami alacsonyabb pozícióban van, simán miocén bezökkemés, ami mondjuk a Toronyi-perem mentén is megvan (ld. Kovács et al. 2015). Kérdés, hogy ekkor volt még ausztroalpi, ami nem csuszott még le? Ha igaz, a 2 közt a felszínen meg kellene lennie a vetőnek, amit eddig még nem találtak.

Csoportkép: Kovács Gábor, Koroknai Balázs, Rácz Kornél, Bodó Dávid, Unger Zoltán, Varga Gábor, Tari Gábor, Joó Barbara, Tímár Szabolcs, Ádám László, Pósfai Mihály. Fotózott: Kolonits László. Itt már elköszönt: Lóránth Csanád

Egy terepi munka közben felmerült, hogy milyen jó lenne az egyébként is rendkívül hasznos és sokrétű OSMAnd telefonos program mögé egy szkennelt térkép, műholdkép, vagy bármilyen más raszteres adat bevarázsolása. Mi ezt QGIS segítségével ugrottuk meg Géza netes böngészése eredményeként. Ha saját térképet szeretnénk bevarázsolni, az nem könnyű feladat. Először georeferálnunk kellene, amit itt most nem írok le, mert számos buktatót tartalmazhat. Az első részben leírom, hogy a QGIS térinformatikai programból hogy tudunk kivarázsolni OSMAnd számára is fogyasztható formátumot. A második részben azt írom le, hogy ezt hogy lehet OSMAnd-ban megjeleníteni.

A folyamat megírásához egy, a Földtani Társulat Kőzép- és Észak-dunántúli Területi Szervezete által szervezett terepbejárás hozta az ihletet, ezért a Kőszegi-hegység és a Szent Vid környékének 1947 és 1948-as térképeit előkészítettem, aki csak ezeket akarja bevarázsolni, egyből ugorhat a 2. pontra ;-)

1. Tile/csempe mappa készítése OSMAndhez QGIS segítségével

Ha próbaképpen valaki próbálkozna ezzel a lépéssel is, a link / Térképek georeferálva pl QGIS alá mappába bemásoltam a georeferált térképeket, de ugyanitt az ...OSM alá mappában ennek a pontnak az eredménye is megtalálható.

Ha QGISben esetleg nem aktív a Feldolgozás eszköztár, kapcsoljuk be: Modulok / Modulok telepítése és törlése. A keresőbe írjuk be, hogy Processing (magyarul talán feldolgozás eszköztár) és telepítsük, vagy csak pipáljuk be.

Ha nem látszik az eszköztár, akkor a Nézet / Panelek / Feldolgozás eszköztár legyen bepipálva (View / Panels / Processing)

A Feldolgozás eszköztár keresőjébe írjuk be, hogy xyz, majd válasszuk ki az XYZ-csempék generálása (könyvtár) opciót. Angolul: Processing Toolbox/Generate XYZ Tiles (Directory).

A Terjedelemnél (Bounds) legyen kijelölés a térképvásznon és rajzoljuk meg az exportálandó térképünk keretét.

Minimum nagyítás (zoom): 12

Maximális nagyítás: 17, vagy 18. Utóbbi elkészítése lassabb, de élesebb lesz a kép. Ha nagyon nagy területet exportálnánk, akkor ezt kisebbre kell venni, mert óriási lesz a fájlméret.

A Kimeneti könyvtárnál adjuk meg, hogy hova mentenénk a fájldarabkákat.

Az export létrehoz egy könyvtárszerkezetet, aminek a legalsó szintjén png térképdarabkák (csempék, vagy tileok) vannak. Ezeket át kell nevezgetni png-ről png.tile-ra, amire én a Total Commandert használom: Ctrl+B kilistázza a mappában levő összes fájlt. Ctrl+A mindent kijelöl. Ctrl+M tömeges átnevezés, ahol az Extension-t kell átírni.

2. OSM beüzemelése, beállításai

OSMAnd telepítése Play áruházból

3 vonalka menü / Bővítmények / Online térképek bekapcsolása (nem online, csak úgy kezeli)

QGIS-ban generált tile mappa (ide feltettem párat: link-en belül a Térképek georeferálva OSMAnd alá)  bemásolása a telefon könyvtárszerkezetébe: Számítógéppel való USB összekötés után aktiválnunk kell a fájlátvitelt az Android értesítések közt megjelenő töltés, vagy kapcsolat ikon kiválasztásával

A mappát, mely már csak számozott almappákat tartalmaz, másoljuk be a telefon Android\data\net.osmand.plus\files\tiles\ mappájába. Jegyezzük meg a bemásolt mappa nevét, mert ezen a néven fogja mutatni az OSMAnd

Csempék kiválasztása és bekapcsolása: 3 vonalka menü / Térkép beállítása / Fedvénytérkép legyen bekapcsolva és válasszuk ki a telefonra felmásolt mappa nevét

Felül a térképre rákattintva visszatérünk a térkép felülethez, ahol alul egy csúszka segítségével állíthatjuk a térkép átlátszóságát.

Utazzunk Japánba, egy picike szigetre

A Filippínó-tengerben van egy szigetsor Japán közelében, az Izu-szigetek, ami Tokió fennhatósága alá tartozik. 6 falu és 2 város található a területén. Ebben a csoportban helyezkedik el az alábbi műholdképen látható két sziget. A nagy 62 km2, kicsi kb. 3 km2.

A nagy szigetet Hachijō-jima-nak hívják a picike pedig Hachijō-kojima. A kicsi nem lakott terület, inkább horgászni mennek oda, mert nagyon gazdag az élővilága.
A nagy sziget már kicsit izgalmasabb. Két gyönyörű rétegvulkánból áll. A két vulkán között látható a különbség. Amelyiknek szép egyenletes kúp formája és sima a felszíne van, az hivatalosan is aktív, bár kitöréseket az 1500-as években írtak le utoljára. 500 év a külső erőknek még nem volt elég, hogy jól nekiessenek és láthatóan átalakítsák a formáját. A másik már nem ennyire szerencsés. Őt a külső erők picit jobban megtépáztak, hiszen Kr.e. 1700-ban volt az utolsó aktív időszaka. Azóta az időjárási elemek célpontja. Az eső mély barázdákat vésett a felszínébe, mely miatt létrejött a rovátkolt felszín.

A két vulkán között helyezkedik el Hachijo városa nagy méretű repülőterével, Tokiótól 287 km-re. Az első hivatalos személy Kr. u. 1156-ban került regisztrálásra ezen a szigeten. Lakossága fogyóban van, sőt öregedő a népessége. Míg 1970-ben 10316 lakosa volt, mára 7128 lelket számlál. Korcsoportonként a 65 év felettiek aránya 40%, 40-65 év közöttiek 32%, 15-39 közöttiek 17% és 15 év alattiak 11%. A foglalkoztatottak közel 70%-a a szolgáltatásban dolgozik. Turisták évente nagy számban járnak ide. Kb. 90.000 fő/év.

Varga Nándor

Hivatalos nevén szeizmográfok mérik a Föld belsejében terjedő rugalmas hullámokat. Ezeket közismerten földrengések hozzák létre oly módon, hogy egy kőzettest eltörik és visszaáll a számára "legkellemesebb" formába. Ezt úgy tudjuk kipróbálni, hogy az asztal szélére teszünk egy vonalzót. A fele lógjon le, és ezt a végét kezdjük el lefelé nyomni. Egy kicsit hagyja magát, vagyis lehajlik. Mikor elengedjük (mintha eltörne a kőzet) visszaugrik az eredeti, vagyis a legkellemesebb formájába, hullámokat keltve. Valahogy így:

A szeizmológusok számára ezek, a földrengés által keltett hullámok az érdekesek. Ezeket gyűjtik, katalogizálják, kiszámolják hol pattant ki, milyen típusú mozgás révén stb. De nem ilyen egyszerű a dolguk, hiszen sok minden más is okoz elváltozásokat a szeizmográf által adott képen, a szeizmogramon. Robbantások, kőzetomlások, villamosok, vagy akár csak ha elsétálunk a szeizmográf mellett. Szerencsére ezek hullámképének más és más formája van, a szakértők egymástól néha könnyebben, néha nehezebben, de el tudják különíteni.

Kedvenc oktatást segítő honlapom, az Iris.edu az alábbi videóban azt mutatja be, hogy különböző hatások milyen nyomot hagynak egy szeizmográfon.