Nyugat-Magyarország, a föld ahol élünk

Varga Nándi (immár) kollégám megint kíváncsi lett. És ezt mi szeretjük, mert ha valamire kíváncsi, annak utánajár és az alábbihoz hasonló látványos anyagot rak össze. A szöveg és az ábra is az ő érdeme.

Egy menekülttábor Mianmar (Burma) és Banglades határán
„A rohingyák egy kisebbségi népcsoport, akik régóta Mianmar nyugati partvidékén élnek, azonban a korábbi katonai junta, valamint az ország jelenlegi vezetése sem ismerte el őket állampolgárokként. A túlnyomórészt buddhista országban a muszlim kisebbséghez tartozó rohingyák évtizedek óta jogaiktól megfosztottan, az oktatás lehetősége nélkül, gyakran táborokba zárva élik életüket.” (https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/kik_a_rohingyak)

Alább a terület elhelyezkedése: 

Az alábbi, Sentinel-2 műholddal készített képsorozat azt szemlélteti, hogy milyen ütemben növekedett a tábor területe 2017 eleje és 2022 márciusa között. A műholdképeken ábrázolt terület 50 km2, ebből ma kb. 20-25 km2 a tábor területe (jobb oldali kép), mely az egyre növekvő sárga folt képében mutatkozik. A probléma, hogy a felszínen nagyok a talajmozgások, folyamatosak a csuszamlások, főleg az esős évszakok idején rendszeresen maguk alá temetik a tábor egyes részeit ezek a tömegmozgások. A korábbi felvételeken zöld területtel megjelenő növényzet megfogta a talajt, de mára ezt nagyrészt kiirtották, majd beépítették. Ha nincs mi megfogja a talajt, kőzetet, nem marad a helyén. Lecsúszik, ennek okán történnek a folyamatos katasztrófák.

Kedvenc facebook oldalam, az IRIS Earthquake Science rendszeresen tesz közzé ismeretterjesztő posztokat Földünk működéséről. Ezúttal egy szabadon elérhető Nature cikkre hivatkoznak, melyben azt vizsgálták, hogy mi hozza létre és tartja fenn a Föld mágneses terét.

Persze-persze, mindenki tudja, hogy a külső mag folyékony vasának áramlásai. No de ezt az áramlást, vajon mi hozza létre? A cikkben több dolgot vizsgálnak és elemeznek, melyeket az alábbi ábra mutatja be.

Forrás: Landeau és tsai. 2022.

• A Föld folyamatosan hőt ad le, vagyis hűl. A Föld hőjét a belső mag adja, tehát az is hűl. Belső erők földrajza órán tanítom, hogy a külső és a belső mag közti legfontosabb különbség, hogy a belső magban az óriási hőmérsékletet ellensúlyozza a hatalmas nyomás, emiatt nem tud olvadt állapotba kerülni. A külső magban ez a nyomás már kisebb, hiszen távolabb vagyunk a Föld közepétől, kevesebb kőzet "nyomja". Itt már ki tud olvadni a vas. Nos, ha hűl a mag, kisebb nyomás is elegendő ahhoz, hogy szilárd halmazállapotban tartsa a vasat. Emiatt a belső mag növekszik. A könnyebb elemek felemelkednek a külső magban, ami áramlást hoz létre (b ábrarész).
• Bizonyos könnyű anyagok (fémoxidok) kioldódnak, ezért az adott anyagrész nehezebbé válik a külső magban, lesüllyednek. Ez a süllyedés is áramlást hoz létre (c ábrarész)..
• Precesszió: a földköpeny és a belső mag más tengely körül forog. E különbség anyagátrendeződést okoz, az anyagátrendeződés más néven áramlás (d ábrarész).
• Az árapály-jelenség deformálja a Földünket. Furcsa formája a Nap és a Hold gravitációs hatása miatt változtatja formáját, mint ahogy egy vízzel telt lufi teszi, ha mozgatjuk. A folyékony anyaga át kell, hogy rendeződjön, tehát áramlani kezd egyik helyről a másikra  (e ábrarész).

Számítógéppel modellezték, hogy melyik áramlás milyen mágneses teret hoz létre, melyik mennyire játszik szerepet a mágneses tér fenntartásában. Arra következtettek, hogy az elemek kioldódása az, ami legnagyobb valószínűséggel képes fenntartani a ma ismert mágneses teret, ezt a mechanizmust azonban még sokat kell tanulmányozni, hogy teljesen megérthessük.

Szakdolgozóm, Varga Nándi (ELTE geográfus MSc) tökélyre fejlesztette tudását, már ami a műholdképek letöltését és használatát illeti. Most még az államvizsgájára készük, ezért az engedélyével én közlöm egy összehasonlító ábráját, melyen különböző műholdak képét láthatjuk ugyanarról a területről. Omdurman részlete látható a képen. 

A Landsat műholdcsalád képei bárki által elérhetők, nagy léptékben lehet vele térképezni a felszínborítást, hiszen kivehető, hogy nem a sivatag egységes vörös zínét látjuk, hanem a házak "bekavarnak". A műholdkép neve melletti méret azt jelenti, hogy egy képpont/pixel mekkora területet ábrázol. Ahogy ez műholdról-műholdra egyre kisebb szám lesz, egyre több részletet tudunk kivenni a képekből. Az 50 cm-es felbontásnál igazából már embereket is ki tudnánk szúrni, de természetesen nem ismernénk fel őket :-) (a 2 m-es felbontású kép azért eltérő színű, mert a képhez nem azokat a színeket használta alapanyagként, melyeket akár mi is látunk a szemünkkel)

Nándi Afrikai települések növekedését vizsgálta műholdképek felhasználásával a diplomamunkájában, szakmailag elég magas színvonalon. Kíváncsian várjuk a védését!

Ahogy a georisk facebook oldala felhívta követői figyelmét, elkészült Európa földrengés-veszélyeztetettségének térképe. A jelentés és a kapcsolódó cikkek alapján egy nagyon körültekintő, precíz munka, melyből számos alapadatot elérheővé is tettek. Ilyenek az aktív vetők, szubdukciós zónák, melyeket saját térinformatikai programunkba is behívhatunk és nézegethetünk.

A projekt nagyjából párhuzamosan futott azzal az NKP-projekttel, melynek a Geomega Kft révén magam is részt vettem. Ennek a párhuzamosságnak előnye és hátránya is van: örömteli látni, hogy a kollégáink által megrajzolt magyarországi törésvonalak egy az egyben a szlovén aktív vetők folytatásai. Fáj azonban az ember szíve, hogy hazánk e tekintetben a térképen egy nagy fehér folt: nem használtak magyarországi alapadatokat.

Sebaj, a következő fázisba már bejelentkeztünk, ott már szerepelni fog a mi nevünk is.

Idén újra lesz Kutatók Éjszakája (szept. 28.), amire a SEK is gőzerővel készül. Egy interaktív kiállítással a Savaria Földrajzi Tanszék is készül, a rövid kiírás:

A Savaria Földrajzi Tanszék térképtárának és internetes gyűjtemények lapjain keresztül bemutatjuk Szombathely növekedését, fejlődését a 18. századi pár utcás kiterjedéstől napjaink kövérre hízott településéig. A korábbi évszázadok térképein még nagy ugrásokkal haladunk, a mához közeledve szinte évtizedről évtizedre nyomon követhetjük a város változásait. A kiállítást egyaránt ajánljuk az idősebbeknek, kik ráismerhetnek gyermekkoruk Szombathelyére, valamint a fiatalabbaknak akik lakhelye, iskolája nemrég még kukoricaföld volt. A kiállítás interkatív alkalmazásokkal lesz megspékelve.

Egy kis ízelítő. Szombathely a 18. században a mapire.eu honlap révén

A lényeg hogy a tanszéken van egy rakás térképünk, amelyen érdekes figyelemmel kísérni hogy évtizedről-évtizedre hogy növekszik a város. Ez a fedősztori. Természetesen a fő cél hogy megmutassuk a nagyközönségnek, hogy mi kutatók mivel is foglalkozunk. Az utóbbi fél évben volt szerencsém belefolyni a térinformatika révén egy kicsit a településföldrajzba. Ebből is bemutatunk majd egy kis ízelítőt, valamint a térinformatika ehhez kapcsolódó vívmányaiból is bemutatunk pár alkalmazást. Ez talán megmozdít az érdeklődőkben valamit a földrajz felé. Akár még hallgatókat is viszontláthatunk majd közülük.

Gratulálok a frissen meghirdetett ponthatárok alapján felvett hallgatóknak! Nem csak a bejutás miatt örülök, hanem a budapesti testvérképzéseknél magasabb ponthatárok miatt is. Ennek számomra az lesz a következménye, hogy "gógyisabb" hallgatókkal kell együtt dolgoznom, növelheti az átadott ismeretek mélységét és tárházát.

Lássuk hogy akiket tanítani fogok, mennyi ponttal jutottak be:

Mindenki élvezze ki a hátralevő nyarat, mert utána belecsapunk a lecsóba.

Nálunk nyáron sem áll meg az élet: én például már előkészülök az oktatandó tárgyakra, csiszolgatom a korábbiakat, valamint tervezek olyanokat mint "Modern számítógépes technikák a földrajzba", vagy épp a kutatás módszertana. De ezekről majd később.

Szeptemberben találkozunk!

Hosszú kihagyás után újra jelentkezem, méghozzá azzal a hírrel, hogy hosszas ipari tevékenységem után 2017 szeptemberétől szülővárosomban, Szombathelyen kaptam munkát. Ettől az időponttól kezdve az ELTE Savaria Egyetemi Központjának, pontosabban a Savaria Földrajzi Tanszéknek az adjunktusa vagyok.

Ez annyi nehézséget jelent, hogy az oktatandó tárgyaim miatt bőséges teendők szakadtak a nyakamba, hiszen fel kell építenem az oktatandó tantárgyakat. Itt főleg földrajztanárokat képzünk, tehát úgy próbálom meg összerakni a szakmai anyagot, hogy

• az elvárt tudásanyag átkerüljön a fejekbe,
• a hallgatók későbbi földrajzóráin hasznosítható tudásanyagot kapjanak,
• aktuális ismereteket kapjanak,
• valamint az esetleges gyengébben teljesítő hallgatókra tudjak több időt szentelni.

Kellemes élmény a korábban ugyanitt, részben ugyanezen tárgyak oktatásához képest nagyot ugrott a hallgatók tudásának színvonala. Ez összefügghet a létszám csökkenésével is, miszerint csak a jók kerülnek be, de akár az éves fluktuáció része is lehet.

Az általam a közeljövőben várhatóan oktatandó tárgyak:

• Térinformatika
• Geoinformatika
• Távérzékelés
• Térképészet
• Digitális térképezés
• Prezentációs technikák

Ezek neve szakonként változhat, részben a NyME-ről ELTÉre való átállás miatt.

Zárójeles megjegyzés, hogy az iparban szerencsére tovább folytathatom a tevékenységemet. Jó ez, hiszen a két dolog egymást kiegészíti és erősíti, valamint a Geomega Kft-nél továbbra is érdekes feladatok és kihívások várnak rám. Az egyik ilyen épp Nyugat-Magyarországhoz köthető, úgyhogy erről hamarosan be is számolok ;-)