Akár a napokban kezdődő Savaria Történelmi Karnevál apropójából is készülhetne a bejegyzés, azonban ez csak véletlen egybeesés. Lassan itt az ősz, kezdődhet a terepi tevékenység, ami esetemben a szeptember közepén várható. Ekkor Szabó Vera szakdolgozóm terepén, a Gyöngyös és a Répce közti fennsíkon (Gyöngyös-sík) fogjuk geoelektromos módszerrel megkutatni, hogy a területen nagy mennyiségben található kavics mily módon került oda. Erről majd később írok, most maradjunk a rómaiaknál. Ha már Szombathely környékén lesz a Geofizikai Tanszék multielektródás műszere, kísérletet teszünk arra, hogy a korábban az ng.hu hasábjain leírt jelenséget kimutassuk.
A jelenség lényegét a honlapon elolvashatja mindenki, röviden arról van szó, hogy a rómaiak Savaria környékét szabályos "parcellákra" osztották (centuriatio), amelyek határai sok helyen máig láthatók. Ezt a szabályos hálózatot Bödőcs András kollégám modellezte, amely térképre vagy műholdképre téve sok egybeesést mutat a jelenkori földfelszíni jelenségekkel.
Mellékelek egy rövid listát néhány koordinátával, ahol a határok és a hozzájuk köthető jelenségek máig megfigyelhetők.
| Szélesség | Hosszúság | Leírás |
| 47.234775° | 16.648932° |
A Sági út Kolozsvár u. és a körgyűrű közti szakasza tökéletesen illeszkedik a modellre, annak K-i meghosszabbítása műholdképeken a szántóföldön is látszik. |
| 47.249468° | 16.770046° | Ugyanehhez a vonalhoz (nagyjából K-Ny) tökéletesen illeszkednek az erdő- és birtokhatárok. Felmerül a kérdés, hogy a birtokhatárok is évszázadokon át öröklődtek volna? |
| 47.287478° | 16.669983° | A Szombathelytől ÉK-re levő vízfolyások hosszan követik a hálózat irányát, majd elfordulnak, hogy aztán újra felvegyék az eredeti irányt. |
| 47.234227° | 16.624680° | A Gyöngyös és a Perint patak is hirtelen irányváltás után rövidebb szakaszokra felveszik a modellezett irányt. Tudjuk hogy valamelyik mesterséges, római korú csatorna. |
A multielektródás módszerrel a felszín alatti elektromos ellenállás-különbségeket tudjuk kimutatni, ahol mondjuk egy eltemetett patakmeder kimutathatóvá válik. Reméljük ki is fogunk tudni mutatni valamit.
És akkor jöjjön a kérdés, hogy mindehhez mi köze van az én munkásságomnak? Az Oladi-domb (Toronyi-perem) környékén sikerült kimutatnunk olyan kis törésvonalakat (normálvetőket), amelyek iránya kísértetiesen hasonlít a római hálózat fő irányaihoz. Vannak helyszínek, ahol egyértelműen a törésvonal okozta elmozdulás hozta létre az adott patak irányváltásait (pl. Arany-patak), de jó lenne elkülöníteni azokat melyeknek mesterséges az eredetük. Ezáltal tisztább képet kapnánk (és remélem kapni is fogunk) arról, hogy milyen mértékben módosították Nyugat-Magyarország felszínét az egyes törésvonalak, illetve az azokat kiváltó hatások.
