Nyugat-Magyarország, a föld ahol élünk

Ezt a bejegyzést igazából azért készítettem, hogy a saját jegyzeteimet elmentsem egy könnyen visszanézhető formában, de hátha bárkinek hasznos és érdekes lesz. Emiatt fontos, hogy tartalmazhat szakmai hibákat, mert sem köves, sem pedig régész nem vagyok. Ezért ha a kedves olvasó pontatlanságokat talál, kérem jelezze, abból én is csak tanulok.

A Magyarhoni Földtani Társulat Közép- és Észak-dunántúli Területi Szervezete 2025. május 16-án rendezte meg Szombathelyen a szakmailag rendkívül érdekes és magas szintű előadóülését, ahol a Földrajzi Tanszék hallgatói is előadhatták a kutatásaikat és meghallgathatták a nagymestereket. Hasznos esemény volt ez nekik, mert itt nem volt cél a kákán a csomó keresése, hanem az egyes előadások után tényleg hasznos kérdéseket kaptak hallgatóink. Gratula nekik az előadásukhoz!

A jegyzeteim nem teljeskörűek, mert időközben távoznom kellett az előadóülésről, de lássuk a hasznos-érdekes részleteket.

Előadóülés

Tari Gábor bemutatta a Rohonci metamorf magkomplexum kialakulását és szerkezetét (a részleteket ld. alább a terepbejárásnál), majd rátért a szerkezet jelntőségére az energia átállás vonatkozásában. Hidrogén térképezést hajtottak végre az osztrák olddalon, mert a kőzet és a szerkezetek mind az anyag létrejötte, mind annak áramlása miatt fontosak. Utólag egyeztettünk vele, ha lennének érdeklődő hallgatók, a projekt folytatható lenne Kőszeg-Rohonc és a Toronyi-perem környékén is.

Lóráth Csanád bányavállalkozó az újraélesztett felsőcsatári bányáról beszélt. Erről a témáról majd bővebben lesz szó a terepbejárást leíró részben. Sokszor kérdezik tőlem érdeklődők, hogy az innen származó kőzet miért ilyen összetett (zöld-szürke-fehér), ő ezt megválaszolta 5 különböző ásvány alkotja. Aktinolit, klorit, epidotit, kvarc, de a leglátványosabb a fehér csomó: albit. A zöldpalák ásványi összetétele és ezáltal a kinézete akár 100 m-rel odébb teljesen más, ami a kissé eltérő alapkőzet (a metamorfózis, átalakulás előtt) miatt van. Emiatt a kőzetnek több altípusa van, amit a fő közetalkotóval adnak meg (nekem épp elég a zöldpala, mint fő kategória). Bozsoknál pl. a klorittartalom magasabb. Mesélt még szerves ásványátalakulásról is: a bányájában lakik egy uhu, aki eleinte akadályozta a bányaművelést, majd dűlőre jutottak: Csanád kialakított egy mesterséges fészket, amit el is foglalt az uhu, ezért ő a bánya másik felén elkezdhette a művelést. Az állat létrehoz egy saját ásványt: tinnunkulit: bagolypisi okozta szerves ásványátalakulás a kőzet felszínén. A terepbejáráson kollégák találtak is erre példát. A bányászott zöldpala óceánaljzati vulkáni kőzetből (mint Hawaii) alakult át kisfokú metamorfózis során. Ha az óceán alján úgynevezetett black smoker is volt az adott helyen, nehézásványok kerültek a kőzetbe, ami antimonittá alakult át. A szintén jellemző szerpentinit szintén az óceán aljáról, de a kéregből (gabbró) alakult át. Ha ez utólag metaszomatizálódott (alkotóelemek cserélődése), talkum jött létre, ami helyenként nikkelt és kobaltot is tartalmaz. Ezeket a bánya mélyművelésű részében bányászták, mert fontos alapanyag (mosóseré talán). A járatlabirintus még megvan, Csanád megígérte, hogy bemehetek majd vele ;-)

A felsőcsatári kőbánya (keresd az uhut)

Kolonits László régész kakukktojásként került a földtani előadóülésre, de mivel a Szent VIddel foglalkozik, nagyon is volt helye köztünk. Említett egy újabb elméletet, miszerint Szent Vid csak egy "átöröklött" névadás. Az őskorban (wikipédia szerint az illír kultúrában) létezett egy Vidasus nevű istenség, aki Silvanushoz volt hasonló (föld-erdő stb). A kápolnadomb az őskorban lakott volt, tehát a kereszténység elterjedésével Vidasus-Vid reform kevésbé viselhette meg a lakosság hitét. Számomra újdonság volt, hogy a hegyen (7200 éve telepedtek meg) Karoling erőd/templom volt (a fele valszeg lesúvadt a nyugati oldalon), ami hazánkban ritkaság: a kápolna előtti téren a kör alakú kis forma a torony nyoma. A középkorban egy erőd volt, aminek a fala máig látszik sáncként, a bejáratát jelöltem is OpenStreetMapen. Ennek a falához kerek tornyok illeszkedtek. 1291-ben rombolták le, mikor III. András visszaszerezte az osztrákok által elfoglalt erősségeket. Az egész település akropolisz rendszerű. Amire azt gondoltam ezidáig, hogy a templomdomb környezetében levő teraszok voltak a település épületének helyet adó földsávok, most kiderült, hogy ez a falon belül volt, itt az urak laktak. A sokkal lejjebb elhelyezkedő teraszokon voltak a köznép lakóházai. Mellékszál: Noszky térképén egy csomó őskori emlék (kohók, sánc, stb) jelölve van. Laci kihasználva a témája iránti lelkes érdeklődést, "hazaszaladt" és hozott is pár 3000 éves szerszámot :-)

Kezemben a 3000 éves baltatok

Az én előadásom a környék domborzatának kialakulásáról szólt, erős hangsúlyt képviseltek az egyes blokok billenései. Szerintem hegylábi felszínfejlődés nem nagyon volt, mert a legfiatalabb lignitek közel párhuzamosak a felszínnel. Kérdés, hogy menyi idős  alegfiatalabb lignit? Fiatalnak kell lennie, mert ha a Kőszegi-hegység 9-10 millió éve még 2-3000 m mélyen volt (ld. Csontos et al. 2024) alignitek lerakódása közben kellett kiemelkednie. De akkor nem jön össze, hogy hova került, ami fölötte volt.... Tari Gabor hozzászólásában javasolta Michael Sujan módszerét: Berillium segítségével állapítja meg a lignit közti pannon korát. A szakdolgozóm előadása után kerdezték a Kemeneshát genetikáját. Szerintem egy, a mai Dráva közeli szakaszához hasonló forma lehetett (mindenhol kavics). Majd mivel szerkezetileg preformált (szerintem a kavics is), a folyó bevágódott egy-két szinttel lejjebb. Hordalékkúp-maradványnak szerintem túl távol van minden hegységtől. 

A következő előadásokból pár infó-szösszenet: Hencz Matyinak van egy cikke, ami szerint a litéri törés mentén sokasodnak a vulkánok. Szerkezeti preformáltság? Szarvasnál is ez lehetett a helyzet? Vasszentmihályon van szerkezeti elem? A Balatonban levő karbonátok többszörös átalakulásáról, a foszfortartalomról tudtunk meg hasznos infókat Pósfai Mihálytól és Rácz Kornéltól. A vízben pl. az agyagtartalomtól ragad össze a hajunk. Cserny Tibor foglalkozott sokat a tóval. Pl. Cserny et al 2002. szerint az iszap 6 m vastag 0,4 mm/év iszapfelhalmozódás mérhető.

Kázmér Miklós posztere a Savariát ért földrengések és egyéb események időbeliségéről szólt. Még csak lefotóztam, de hamarosan küldi teljes felbontásban :-)

Az este egy laza vacsorával és sörözéssel telt a Kispityerben, ahonnan Pósfai Mihály vezetésével számos érdekes dolgot tudhattunk meg Szombathely bombázásáról, az aranykorairól és egyéb érdekes helyszínekről.

Terepbejárás

A sokszínű zöldpala. Azok a fehér tömbök az albit ásványok

A felsőcsatári zöldpalának alsó kréta bazalt az alapja, ami miocénban metamorfizálódott (alakult át). Pontosabban  15-18 millió éve kárpáti-bádeni korszakban. Ez a Mecsekig nyúló zónával egyidős. Schönlab szivacstűket vizsgált a zónából, korban neki is ez jött ki. Ez az egység (Pennini takaró) az alpi takarórendszer alja. Rohoncon, Rumpersdorfban is megtalálható a kőzet, ott magnetit, hematit van benne. Megfigyeltünk egy érdekes fehér porszerű, büdös anyagot (nem, nem a bagolypisi): epszomit, ami "rohadó" szulfát.

Az a fehér por az epszomit

Az itteni szerpentin gabbróból (kéreg) alakult át, metaszomatózis után talk lett belőle. Ez lencsékben található meg a bánya mógótt, mélyműveléssel fejtették. Az egyik gyűjtött kőzet mintámban figyelhető meg, hogy a szerpentint többféle ásvány alkotja. Az egyik a telepre merőlegesen szálas (antigorit), a másik párhuzamosan (krizotil).

Szerpentinit. Ebben a nézetben függőlegesen álló ásvány az antigorit, a majdnem vízszintesen a krizotil.

Mészcsillámpalát is gyűjtöttem, de hanyag mintagyűjtési dokumentáció miatt azt inkább nem tezsem ide be.

Áthajtottunk a Vas-hegy,.Nagyvilágosra. Itt a szubdukcióhoz köthető kékpalát kerestünk glaukofán, és titanit tartalommal. Hosszas törmelékkalapálás után meg is találtuk, jellemzője, hogy szálas ásványokat tartalmaz.

Kékpala darabkák. Ezek a szubdukciós zónához közel akultak ilyenné.

Ugyanitt, szintén törmelékben a Vas-hegy névadásában ludas magnetites kloritpalát is kikalapáltunk. A magnetit szép háromszögeket alkot (van erre pontos szakkifejezés is).

Magnetites kloritpala (keresd a háromszögeket!)

A hegy környéke a pinkaóvári kora vaskori elit temetkezési helye. Több halomsíros terület található itt. Lidaron tök jól látszik (osztrákoktól letölthető).

A kőszegi-hegységi bejárást Noszky 1947-es térképe alapján végeztük. A Cáki konglomerátum mélytengeri üledék, zagyárak maradványa. Marker értelemben nem követhető, vagyis kisebb foltokban jelenik csak meg. A hegység alatt 10-20 km mélyen bohém masszívum maradványai sejthetők.

A híres cáki konglomerátum. A kavicsforma alkotóelemek zúgtak le régek az óceán aljára.

Pár kőzettani szösszenet: agyagból a metamorfózis után fillit lesz, ha tovább menne a folyamat, csillámpala keletkezne, de ez a Kőszegi-hegységben nincs. Ha homokos az alapanyag kvarcfillit lesz, ha csak homok, kvarcit. 
Mészből, márgából mészfillit. Grafitpala: elzáródott, de ez is tengeralji zónából. Magas az eredeti szervesanyag tartalom, ami az elzárás miatt nem tud oxidálódni, megmarad a széntartalma. Elkezdtük keresni a Noszky által jelölt gneiszt. A Szent Vidhez közelebbi jelölésen, egy őskori sánc kőzethalmán meg is találtuk, de ez megmunkált volt. Van esély, hogy valahonnan ideszállították. Nem valószínű, hogy túl messziről. Szintén találtunk bazaltszerű anyagot (Laci szerint malomkő), ami szintén megmunkált. Ezt már messzebbről kellett hozni, viszont erősen mágneses, nem lehet valamilyen kohó-anyag? Meg kell még nézni a völgy túloldalán jelölt gneisz előfordulást. Ha itt is van, már gyanúsabb, hogy nem hozták ide. A kicsit lejjebb talált anyag inkább rózsaszínes kvarcfillit, de van esély, hogy gneisz, megvizsgálják.

Kvarcfillit. Vagy inkább még csak metahomokkő?

Nagy dilemma, hogy hogyan kerül a Kőszegi-hegység és a Vas-hegy közé egy másik takaró (ausztroalpi) darabkája. Erre vannak elméletek, ami szerint a lecsúszással párhuzamosan létrejön korrugáció, hullámosság. E szerint az egyik ilyenbe beakadt, beragadt egy takaródarab. Nekem kicsit gyanús, hogy minden kelet felé csúszott, ezért szerintem nem ez a helyzet. Koroknai Bakázs kollégám szerint a Vas-hegytől É-ra levő ausztroalpi darabka, ami alacsonyabb pozícióban van, simán miocén bezökkemés, ami mondjuk a Toronyi-perem mentén is megvan (ld. Kovács et al. 2015). Kérdés, hogy ekkor volt még ausztroalpi, ami nem csuszott még le? Ha igaz, a 2 közt a felszínen meg kellene lennie a vetőnek, amit eddig még nem találtak.

Csoportkép: Kovács Gábor, Koroknai Balázs, Rácz Kornél, Bodó Dávid, Unger Zoltán, Varga Gábor, Tari Gábor, Joó Barbara, Tímár Szabolcs, Ádám László, Pósfai Mihály. Fotózott: Kolonits László. Itt már elköszönt: Lóránth Csanád

Egy terepi munka közben felmerült, hogy milyen jó lenne az egyébként is rendkívül hasznos és sokrétű OSMAnd telefonos program mögé egy szkennelt térkép, műholdkép, vagy bármilyen más raszteres adat bevarázsolása. Mi ezt QGIS segítségével ugrottuk meg Géza netes böngészése eredményeként. Ha saját térképet szeretnénk bevarázsolni, az nem könnyű feladat. Először georeferálnunk kellene, amit itt most nem írok le, mert számos buktatót tartalmazhat. Az első részben leírom, hogy a QGIS térinformatikai programból hogy tudunk kivarázsolni OSMAnd számára is fogyasztható formátumot. A második részben azt írom le, hogy ezt hogy lehet OSMAnd-ban megjeleníteni.

A folyamat megírásához egy, a Földtani Társulat Kőzép- és Észak-dunántúli Területi Szervezete által szervezett terepbejárás hozta az ihletet, ezért a Kőszegi-hegység és a Szent Vid környékének 1947 és 1948-as térképeit előkészítettem, aki csak ezeket akarja bevarázsolni, egyből ugorhat a 2. pontra ;-)

1. Tile/csempe mappa készítése OSMAndhez QGIS segítségével

Ha próbaképpen valaki próbálkozna ezzel a lépéssel is, a link / Térképek georeferálva pl QGIS alá mappába bemásoltam a georeferált térképeket, de ugyanitt az ...OSM alá mappában ennek a pontnak az eredménye is megtalálható.

Ha QGISben esetleg nem aktív a Feldolgozás eszköztár, kapcsoljuk be: Modulok / Modulok telepítése és törlése. A keresőbe írjuk be, hogy Processing (magyarul talán feldolgozás eszköztár) és telepítsük, vagy csak pipáljuk be.

Ha nem látszik az eszköztár, akkor a Nézet / Panelek / Feldolgozás eszköztár legyen bepipálva (View / Panels / Processing)

A Feldolgozás eszköztár keresőjébe írjuk be, hogy xyz, majd válasszuk ki az XYZ-csempék generálása (könyvtár) opciót. Angolul: Processing Toolbox/Generate XYZ Tiles (Directory).

A Terjedelemnél (Bounds) legyen kijelölés a térképvásznon és rajzoljuk meg az exportálandó térképünk keretét.

Minimum nagyítás (zoom): 12

Maximális nagyítás: 17, vagy 18. Utóbbi elkészítése lassabb, de élesebb lesz a kép. Ha nagyon nagy területet exportálnánk, akkor ezt kisebbre kell venni, mert óriási lesz a fájlméret.

A Kimeneti könyvtárnál adjuk meg, hogy hova mentenénk a fájldarabkákat.

Az export létrehoz egy könyvtárszerkezetet, aminek a legalsó szintjén png térképdarabkák (csempék, vagy tileok) vannak. Ezeket át kell nevezgetni png-ről png.tile-ra, amire én a Total Commandert használom: Ctrl+B kilistázza a mappában levő összes fájlt. Ctrl+A mindent kijelöl. Ctrl+M tömeges átnevezés, ahol az Extension-t kell átírni.

2. OSM beüzemelése, beállításai

OSMAnd telepítése Play áruházból

3 vonalka menü / Bővítmények / Online térképek bekapcsolása (nem online, csak úgy kezeli)

QGIS-ban generált tile mappa (ide feltettem párat: link-en belül a Térképek georeferálva OSMAnd alá)  bemásolása a telefon könyvtárszerkezetébe: Számítógéppel való USB összekötés után aktiválnunk kell a fájlátvitelt az Android értesítések közt megjelenő töltés, vagy kapcsolat ikon kiválasztásával

A mappát, mely már csak számozott almappákat tartalmaz, másoljuk be a telefon Android\data\net.osmand.plus\files\tiles\ mappájába. Jegyezzük meg a bemásolt mappa nevét, mert ezen a néven fogja mutatni az OSMAnd

Csempék kiválasztása és bekapcsolása: 3 vonalka menü / Térkép beállítása / Fedvénytérkép legyen bekapcsolva és válasszuk ki a telefonra felmásolt mappa nevét

Felül a térképre rákattintva visszatérünk a térkép felülethez, ahol alul egy csúszka segítségével állíthatjuk a térkép átlátszóságát.

Utazzunk Japánba, egy picike szigetre

A Filippínó-tengerben van egy szigetsor Japán közelében, az Izu-szigetek, ami Tokió fennhatósága alá tartozik. 6 falu és 2 város található a területén. Ebben a csoportban helyezkedik el az alábbi műholdképen látható két sziget. A nagy 62 km2, kicsi kb. 3 km2.

A nagy szigetet Hachijō-jima-nak hívják a picike pedig Hachijō-kojima. A kicsi nem lakott terület, inkább horgászni mennek oda, mert nagyon gazdag az élővilága.
A nagy sziget már kicsit izgalmasabb. Két gyönyörű rétegvulkánból áll. A két vulkán között látható a különbség. Amelyiknek szép egyenletes kúp formája és sima a felszíne van, az hivatalosan is aktív, bár kitöréseket az 1500-as években írtak le utoljára. 500 év a külső erőknek még nem volt elég, hogy jól nekiessenek és láthatóan átalakítsák a formáját. A másik már nem ennyire szerencsés. Őt a külső erők picit jobban megtépáztak, hiszen Kr.e. 1700-ban volt az utolsó aktív időszaka. Azóta az időjárási elemek célpontja. Az eső mély barázdákat vésett a felszínébe, mely miatt létrejött a rovátkolt felszín.

A két vulkán között helyezkedik el Hachijo városa nagy méretű repülőterével, Tokiótól 287 km-re. Az első hivatalos személy Kr. u. 1156-ban került regisztrálásra ezen a szigeten. Lakossága fogyóban van, sőt öregedő a népessége. Míg 1970-ben 10316 lakosa volt, mára 7128 lelket számlál. Korcsoportonként a 65 év felettiek aránya 40%, 40-65 év közöttiek 32%, 15-39 közöttiek 17% és 15 év alattiak 11%. A foglalkoztatottak közel 70%-a a szolgáltatásban dolgozik. Turisták évente nagy számban járnak ide. Kb. 90.000 fő/év.

Varga Nándor

Hivatalos nevén szeizmográfok mérik a Föld belsejében terjedő rugalmas hullámokat. Ezeket közismerten földrengések hozzák létre oly módon, hogy egy kőzettest eltörik és visszaáll a számára "legkellemesebb" formába. Ezt úgy tudjuk kipróbálni, hogy az asztal szélére teszünk egy vonalzót. A fele lógjon le, és ezt a végét kezdjük el lefelé nyomni. Egy kicsit hagyja magát, vagyis lehajlik. Mikor elengedjük (mintha eltörne a kőzet) visszaugrik az eredeti, vagyis a legkellemesebb formájába, hullámokat keltve. Valahogy így:

A szeizmológusok számára ezek, a földrengés által keltett hullámok az érdekesek. Ezeket gyűjtik, katalogizálják, kiszámolják hol pattant ki, milyen típusú mozgás révén stb. De nem ilyen egyszerű a dolguk, hiszen sok minden más is okoz elváltozásokat a szeizmográf által adott képen, a szeizmogramon. Robbantások, kőzetomlások, villamosok, vagy akár csak ha elsétálunk a szeizmográf mellett. Szerencsére ezek hullámképének más és más formája van, a szakértők egymástól néha könnyebben, néha nehezebben, de el tudják különíteni.

Kedvenc oktatást segítő honlapom, az Iris.edu az alábbi videóban azt mutatja be, hogy különböző hatások milyen nyomot hagynak egy szeizmográfon.

Varga Nándi (immár) kollégám megint kíváncsi lett. És ezt mi szeretjük, mert ha valamire kíváncsi, annak utánajár és az alábbihoz hasonló látványos anyagot rak össze. A szöveg és az ábra is az ő érdeme.

Egy menekülttábor Mianmar (Burma) és Banglades határán
„A rohingyák egy kisebbségi népcsoport, akik régóta Mianmar nyugati partvidékén élnek, azonban a korábbi katonai junta, valamint az ország jelenlegi vezetése sem ismerte el őket állampolgárokként. A túlnyomórészt buddhista országban a muszlim kisebbséghez tartozó rohingyák évtizedek óta jogaiktól megfosztottan, az oktatás lehetősége nélkül, gyakran táborokba zárva élik életüket.” (https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/kik_a_rohingyak)

Alább a terület elhelyezkedése: 

Az alábbi, Sentinel-2 műholddal készített képsorozat azt szemlélteti, hogy milyen ütemben növekedett a tábor területe 2017 eleje és 2022 márciusa között. A műholdképeken ábrázolt terület 50 km2, ebből ma kb. 20-25 km2 a tábor területe (jobb oldali kép), mely az egyre növekvő sárga folt képében mutatkozik. A probléma, hogy a felszínen nagyok a talajmozgások, folyamatosak a csuszamlások, főleg az esős évszakok idején rendszeresen maguk alá temetik a tábor egyes részeit ezek a tömegmozgások. A korábbi felvételeken zöld területtel megjelenő növényzet megfogta a talajt, de mára ezt nagyrészt kiirtották, majd beépítették. Ha nincs mi megfogja a talajt, kőzetet, nem marad a helyén. Lecsúszik, ennek okán történnek a folyamatos katasztrófák.

Kedvenc facebook oldalam, az IRIS Earthquake Science rendszeresen tesz közzé ismeretterjesztő posztokat Földünk működéséről. Ezúttal egy szabadon elérhető Nature cikkre hivatkoznak, melyben azt vizsgálták, hogy mi hozza létre és tartja fenn a Föld mágneses terét.

Persze-persze, mindenki tudja, hogy a külső mag folyékony vasának áramlásai. No de ezt az áramlást, vajon mi hozza létre? A cikkben több dolgot vizsgálnak és elemeznek, melyeket az alábbi ábra mutatja be.

Forrás: Landeau és tsai. 2022.

• A Föld folyamatosan hőt ad le, vagyis hűl. A Föld hőjét a belső mag adja, tehát az is hűl. Belső erők földrajza órán tanítom, hogy a külső és a belső mag közti legfontosabb különbség, hogy a belső magban az óriási hőmérsékletet ellensúlyozza a hatalmas nyomás, emiatt nem tud olvadt állapotba kerülni. A külső magban ez a nyomás már kisebb, hiszen távolabb vagyunk a Föld közepétől, kevesebb kőzet "nyomja". Itt már ki tud olvadni a vas. Nos, ha hűl a mag, kisebb nyomás is elegendő ahhoz, hogy szilárd halmazállapotban tartsa a vasat. Emiatt a belső mag növekszik. A könnyebb elemek felemelkednek a külső magban, ami áramlást hoz létre (b ábrarész).
• Bizonyos könnyű anyagok (fémoxidok) kioldódnak, ezért az adott anyagrész nehezebbé válik a külső magban, lesüllyednek. Ez a süllyedés is áramlást hoz létre (c ábrarész)..
• Precesszió: a földköpeny és a belső mag más tengely körül forog. E különbség anyagátrendeződést okoz, az anyagátrendeződés más néven áramlás (d ábrarész).
• Az árapály-jelenség deformálja a Földünket. Furcsa formája a Nap és a Hold gravitációs hatása miatt változtatja formáját, mint ahogy egy vízzel telt lufi teszi, ha mozgatjuk. A folyékony anyaga át kell, hogy rendeződjön, tehát áramlani kezd egyik helyről a másikra  (e ábrarész).

Számítógéppel modellezték, hogy melyik áramlás milyen mágneses teret hoz létre, melyik mennyire játszik szerepet a mágneses tér fenntartásában. Arra következtettek, hogy az elemek kioldódása az, ami legnagyobb valószínűséggel képes fenntartani a ma ismert mágneses teret, ezt a mechanizmust azonban még sokat kell tanulmányozni, hogy teljesen megérthessük.

Szakdolgozóm, Varga Nándi (ELTE geográfus MSc) tökélyre fejlesztette tudását, már ami a műholdképek letöltését és használatát illeti. Most még az államvizsgájára készük, ezért az engedélyével én közlöm egy összehasonlító ábráját, melyen különböző műholdak képét láthatjuk ugyanarról a területről. Omdurman részlete látható a képen. 

A Landsat műholdcsalád képei bárki által elérhetők, nagy léptékben lehet vele térképezni a felszínborítást, hiszen kivehető, hogy nem a sivatag egységes vörös zínét látjuk, hanem a házak "bekavarnak". A műholdkép neve melletti méret azt jelenti, hogy egy képpont/pixel mekkora területet ábrázol. Ahogy ez műholdról-műholdra egyre kisebb szám lesz, egyre több részletet tudunk kivenni a képekből. Az 50 cm-es felbontásnál igazából már embereket is ki tudnánk szúrni, de természetesen nem ismernénk fel őket :-) (a 2 m-es felbontású kép azért eltérő színű, mert a képhez nem azokat a színeket használta alapanyagként, melyeket akár mi is látunk a szemünkkel)

Nándi Afrikai települések növekedését vizsgálta műholdképek felhasználásával a diplomamunkájában, szakmailag elég magas színvonalon. Kíváncsian várjuk a védését!

Ahogy a georisk facebook oldala felhívta követői figyelmét, elkészült Európa földrengés-veszélyeztetettségének térképe. A jelentés és a kapcsolódó cikkek alapján egy nagyon körültekintő, precíz munka, melyből számos alapadatot elérheővé is tettek. Ilyenek az aktív vetők, szubdukciós zónák, melyeket saját térinformatikai programunkba is behívhatunk és nézegethetünk.

A projekt nagyjából párhuzamosan futott azzal az NKP-projekttel, melynek a Geomega Kft révén magam is részt vettem. Ennek a párhuzamosságnak előnye és hátránya is van: örömteli látni, hogy a kollégáink által megrajzolt magyarországi törésvonalak egy az egyben a szlovén aktív vetők folytatásai. Fáj azonban az ember szíve, hogy hazánk e tekintetben a térképen egy nagy fehér folt: nem használtak magyarországi alapadatokat.

Sebaj, a következő fázisba már bejelentkeztünk, ott már szerepelni fog a mi nevünk is.